Környezetalakítás és környezetvédelem

Környezetalakítás és környezetvédelem

A terület- és településrendezési tervezés célja, hogy a társadalmi-gazdasági igényeket szolgáló új terület-felhasználási módok javítsanak a társadalom életkörülményein, a fenntartható fejlődés pedig megkívánja, hogy mindez a meglévő nemkívánatos környezeti állapotokon való javítással történjen.

Szalánta település szerkezeti tervéhez és helyi építési szabályzatához végzett környezeti vizsgálat célja, hogy a terület-felhasználások, a településen kialakítható létesítmények és azok funkciói, valamint a megfelelő infrastruktúra biztosítása révén a környezethasználat úgy legyen szervezhető és végezhető, hogy

•  a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő;

•  megelőzhető legyen a környezetszennyezés;

•  kizárja a környezetkárosítást.

A környezet használatát az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a zavaró hatások (zaj, hulladékkeletkezés) elleni hatékony védelemmel kell megvalósítani.

Települési környezet

A település az ember életének közvetlen élettere. A településen a környezeti hatások integrálódnak, összegzetten jelennek meg, természetesen a települési sajátosságok által befolyásoltan.

A település fejlődése, „működése” is hatással van a környező tájra, módosíthatja, változtathatja annak elemeit. A települési eredetű környezetszennyezés, levegőszennyezés, szennyvíz- és hulladék-elhelyezés közvetlenül befolyásolja a település és környéke környezeti minőségét. A településkörnyék ezért a helyi adottságoktól függően többé-kevésbé sajátos konfliktusterület, amelynek fejlesztése, rendezése a településsel összhangban, együttesen történhet. A településen gazdasági szempontból alapvetően a mezőgazdasági jellegű tevékenység dominál.

A települési környezet minőségét a későbbiekben bemutatott föld-, víz-, levegőtisztaság-védelem, valamint a jelentős hatások (zajterhelés, hulladékkeletkezés) elleni védelem koordinált érdekei együttesen határozzák meg.

A települési környezet részletes vizsgálata alapján a következő környezetvédelmi szempontú megállapítások rögzíthetők:

•  Szalánta a megyeszékhelyről illetve az országhatártól az 58. sz. főközlekedési úton érhető el, melyből Németi felé az 57109. sz. út csatlakozik le.

Szalánta közigazgatási területéről ágazik le az 5828. sz. közlekedési út, melyről Bosta és Szilvás települések irányában Görcsöny érhető el.

•  Az 58. sz. főközlekedési út kettészeli a települést és a környezetterhelése révén egyre fokozódó problémát okoz, mely a települést kerülő út kiépítésével oldható fel.

•  A település a 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet besorolási elve szerint „C” kevésbé érzékeny területen helyezkedik el.

•  A település nem rendelkezik szennyvízközmű hálózattal.

•  A vezetékes földgáz és a villamosenergia-ellátás biztosított.

•  A településen megoldott a települési hulladék szervezett elszállítása.

Összefoglalóan megállapítható, hogy Szalánta településen a szennyvíz-infrastruktúra jelentős hiánya és a közlekedés környezetterhelése okoz környezetvédelmi problémát.

A környezeti elemek védelme és a jelentős hatások elleni védelem, valamint a település működésének, működtetésének összehangolt tevékenysége túlmutat a helyi építési szabályzat elkészítésének keretein. A környezet védelmét szolgáló fejlesztési program különösen nagy súllyal jelentkezhet a település életében és az önkormányzatok feladatainak ellátásában. Az építésügyi igazgatás feltételeinek biztosítása, a településüzemeltetés, a vállalkozási tevékenység támogatása, a költségvetés nehézségeiből adódó konfliktusok kezelése és az életkörülmények javítását szolgáló intézkedések, valamint a nem kívánatos környezeti állapotokon való javítás érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben megfogalmazottak szerint a települési önkormányzatoknak környezetvédelmi programot kell készíteni, majd a képviselőtestületnek elfogadni és végrehajtatni, végrehajtatni. A hivatkozott törvény alapján a környezetvédelmi programot a rendezési tervekkel összhangban kell kialakítani, melyben természetesen szerepelnek az építésügyi igazgatásra vonatkozó intézkedések és a településüzemeltetéssel kapcsolatos projektek.

A program végrehajtása során kiemelt figyelmet kell fordítani a szennyvízközmű megvalósításának realizálására, illetve az átmeneti időszakra vonatkozóan a szakszerű közműpótló megoldások alkalmazására. A települést kerülő útvonal kiépítésének prioritással kell bírnia.

A levegőminőségi kedvező állapot megőrzése és javítása érdekében törekedni kell a vezetékes gáztüzelés kiterjesztésének támogatására, mely a vegyestüzelésből származó salak, pernye hulladékok keletkezésének teljeskörű megszüntetését eredményezi.

További kiemelt feladat a települési hulladékok elvárásoknak megfelelő szelektív gyűjtése és a környezet veszélyeztetését kizáró módon való ártalmatlanítása, lerakása, hasznosításának hosszú távú megoldása.

A talaj és a vizek védelme

A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatala által közölt területismertetés szerint a település földtani felépítése a következők szerint jellemezhető:

A terület általános földtani felépítése alapján a terület felszín közeli rétegeit 0,5-15 m vastagságban pleisztocén korú kőzetlisztváltozatok építik fel. A kőzetlisztes összlet alatt nagyobb vastagságú felsőpannon agyagos, agyagmárgás, homokos képződmények találhatók, míg a vízfolyásmedreket fiatal korú, laza szerkezetű holocén öntésüledékek töltik ki. A kőzetliszt tartalmú rétegek erózióra különösen érzékenyek, a meredek domb- és völgyoldali részeken települve felszínmozgásos jelenségek kialakulására különösen hajlamosak. Az összletben a nem megfelelően tervezett vagy végzett építési tevékenység felszínmozgásos jelenségeket válthat ki, ezért az építésföldtani adottságok figyelembe vétele már a területfelhasználás tervezésének időszakában javasolt.

Ezeken a területeken a csapadékvíz-elvezetés gondos tervezése, a meglévő rendszerek folyamatos karbantartása jelentős mértékben csökkentheti az épületek állékonyságát károsan befolyásoló jelenségek kialakulásának lehetőségét.

Felszínmozgásos jelenségek kialakulására elsősorban a Németi-patakot kísérő meredek völgy- és domboldali területek hajlamosak, mely adottságot a rendezési terv készítésénél figyelembe kell venni.

A sajátosságokra tekintettel a községben a területek igénybevételekor alkalmazkodni kell a földtani felépítéshez és a morfológiai viszonyokhoz annak érdekében, hogy az épített környezet hosszútávú fennmaradása biztosított legyen.

Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos engedélyezési eljárások közül

•  a négy beépített szintnél magasabb, vagy 7 méternél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előre gyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél,

•  a meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor,

•  az 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,

•  a 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás)

•  és a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező vagy az önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel,

a geológiai szolgálat szakhatósági közreműködését kell igényelni.

Ásványvagyon-védelmi szempontból az Országos Ásványvagyon Nyilvántartás a település közigazgatási területén nem tart nyilván megkutatott ásványi nyersanyagot.

Az egyes tevékenységek engedélyezésekor azonban figyelembe kell venni az ásványvagyon-gazdálkodási követelményeket:

•  a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 44.§ (1) bekezdés b) alpont negyedik bekezdése szerint a bányahatóság műszaki biztonsági és munkavédelmi hatáskörébe tartozik az egyes nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett földalatti tevékenységek (aknamélyítés, alagúthajtás…), a mélyépítés kivételével, továbbá

•  a Bt. 46.§ (1) bekezdése szerint a bányafelügyelet szakhatóságként működik közre a 300 m 2 -nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított földalatti térségek létesítésére, használatbavételére és megszüntetésére irányuló építéshatósági engedélyezési eljárásban, amely felett természetes kőzetréteg (homok, agyag, homokkő, mészkő…) található, ha az nem szerves része a földfelszín feletti építménynek (földalatti tároló térség), valamint

•  a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet 32.§ (3) bekezdés szerint a földalatti tárolótérség állagmegóvása keretében végzett felújítási munkákat bányászati szakértők közreműködésével szabad végezni, valamint

•  a Bt. 1.§ (1) bekezdés b) alpontja szerint a tereprendezéssel összefüggésben végzett ásványi nyersanyag kitermelése után, ha az ásványi nyersanyag üzletszerű felhasználásával, vagy értékesítésével jár együtt, az államot a Bt. 20.§-a szerinti bányajáradék illet meg, továbbá

•  a Bt. 44/A §-a alapján a tereprendezés engedélyezésére irányuló eljárásokban a Bányakapitányság szakhatóságként működik közre, valamint

•  a Bt. 39.§ (1) bekezdése szerint a bányatelek határai közt fekvő ingatlant telekalakítás céljára megosztani, vagy azon építkezni az illetékes építésügyi hatóságnak, a bányavállalkozó hozzájárulásával adott engedélyével, az engedélyben megszabott feltételek megtartásával szabad.

A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti forrásaira és folyamataira. A védelemnek magában kell foglalnia a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is. A föld felszínén, vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják.

A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza.

Az 1994. évi LV. törvény 70.§ (1) bekezdésében szereplő mezőgazdasági művelés alá tartozó területeken (a tv. szerint a termőföldön) történő beruházások és bármilyen építmény elhelyezése esetén ugyanezen tv. 70.§ (2) bekezdése értelmében a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását a beruházónak be kell szereznie az engedélyhez.

A térség domborzati és egyéb viszonyai alapján meghatározott munkák és kötelezettségek egy részéhez a Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás, mint talajvédelmi hatóság engedélye szükséges a következő esetekben:

•  erózió elleni talajvédelmi beavatkozások, ha a talajművelési eljárásokkal, termesztett növények szakszerű területi elhelyezésével, a gyep-, cserje- és erdősávok létesítésével kellőképpen nem lehetséges az erózió ellen megóvni a termőföldet,

•  a növények által kivont, a kilúgozás által eltávozott kálcium mennyiségének pótlására, a talaj savanyúsági viszonyainak megszüntetésére, továbbá a savanyító hatású légköri ülepedés semlegesítése céljából történő meszezés,

•  szikesedés elleni talajjavítás,

•  homoktalajok javítása,

•  tereprendezés a felszín hullámosságának és az egyenetlen terepalakulatok megszüntetésének érdekében,

•  mélyforgatás, ha azt a talajviszonyok indokolják,

•  szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladékok termőföldön történő elhelyezése,

•  hígtrágya kijuttatása termőföldre.

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint be kell tartani a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait. Állattartó létesítményhez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől, ivóvíznyerőhelytől számított 100 méteren belül. Hígtrágyatároló nem létesíthető a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet szerinti vízjárta területen. Hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki mezőgazdasági területre.

A településeken kisebb-nagyobb állattartó létesítmények is találhatók. A környezetterhelés (a felszíni és felszín alatti vizek és a földtani közeg, a levegő, a hulladékok káros hatásai) csökkentése érdekében valamennyi telephelyen felül kell vizsgálni a tartási technológiát és a hozzájuk tartozó létesítmények (trágyatárolók, állategészségügyi feltételeket biztosító egységek, stb.) igény szerinti üzemelését (feltételek biztosíthatóságát, meglétét) és műszaki színvonalát. Feltétlen gondoskodni kell a trágyatárolók jelenlegi állapotának javításáról és megfelelő színvonalú kialakításáról.

A szennyezések elkerülése és a környezeti kockázat csökkentése érdekében a rendezési terv elfogadásával egyidőben szükségszerű a település teljes közigazgatási területére az állattartás helyi szabályainak korszerűsítése. Az állattartási rendeletben kell megállapítani az egyes építmények közötti legkisebb távolságokat.

Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság, mely a jelenleg is üzemelő tevékenységek további üzemelését befolyásolhatja. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Kormányrendelet tartalmazza. A jogszabály alapján kiadott teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálatra való kötelezés kiadása Szalánta területét érintően a Hunyadi Szövetkezet Gagarin-majori sertéstelepére történt meg. A felülvizsgálatot a sertéstelep üzemeltetője elkészíttette és benyújtotta a környezetvédelmi hatóságnak, ahol a továbbüzemelésre irányuló engedélyezési eljárás folyamatban van.

Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek listáját a hivatkozott rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. Nagy létszámú állatartásra vonatkozóan a következő állatférőhelytől szükséges az engedélyezési eljárás lefolytatása, új illetve meglévő állattartó telepeknél a terv- illetve a környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján:

•  40.000 férőhely baromfi számára,

•  2.000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára,

•  750 férőhely kocák számára.

A felülvizsgálat eredményeként foganatosított, területfelhasználást érintő kérdéseket a szerkezeti illetve szabályozási tervben is rögzíteni kell, melyre a kiadott egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követően lesz lehetőség.

Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 69.§-a rögzíti, hogy „erdőterületet termelésből kivonni csak kivételes esetben és csak akkor lehet, ha az erdőterületre tervezett létesítmény elhelyezésére vagy tevékenység gyakorlására az adott térségben nem található arra alkalmas földterület”. Tehát lakó- és egyéb kivett terület kialakítása céljából belterületbe vonni és művelésből kivonni erdőterületet csak kivételes esetben, más lehetőség hiányában szabad. Belterületbe vonással együtt járó igénybevétel esetén be kell szerezni az erdészeti hatóság előzetes elvi engedélyét, amennyiben az igénybevételre várhatóan 5 éven belül kerül sor.

Ugyancsak rögzíti a törvény a 21.§-ban, hogy az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges (a települési önkormányzat jegyzője jogosult kezdeményezni a változtatást), illetve a rendeltetés-változásból fakadó többletköltséget és kárt a kezdeményezőnek kell megtérítenie. Az erdőterületekkel kapcsolatos egyéb, általános előírásokat is az 1996. évi LIV. törvény és a 29/1997. (IV.30.) FM rendelet rögzíti.

A vizek védelme a felszíni és felszín alatti vizekre és azok készleteire terjed ki. A környezet igénybevétele – így különösen a vízviszonyokba történő beavatkozások – esetén biztosítani kell, hogy a víz, mint tájalkotó tényező fennmaradjon, a vizi és vízközeli élővilág fennmaradásához szükséges feltételek, valamint a vizek hasznosíthatóságát elősegítő körülmények ne romoljanak.

A tervezett beruházások engedélyezése csak a szabályozási előírásokban rögzített, és minden esetben kötelezően bevonandó szakhatóságok (VIZIG, ÁNTSZ, Környezetvédelmi Felügyelőség), valamint a szakterületük szerint érintett szakhatóságok és eljáró hatóságok megkeresésével, a szakértő szervezetek pozitív állásfoglalása alapján történhet.

A település a felszín alatti vizek és a földtani közeg védettsége szempontjából a szennyeződésérzékenység alapján a „C” kevésbé érzékeny területen helyezkedik el, a 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet besorolási elve szerint. Erre tekintettel kell műszaki védelmet biztosítani az építmények létesítésekor és a tevékenységek végzésekor.

A település vízellátása regionális rendszerről történik. A vízellátó rendszer üzemeltetője a Pécsi Vízmű Rt.

A szennyvíz gyűjtését jelenleg egyedileg telkenként végzik. A kommunális szennyvíz elszállítását egyéni vállalkozó végzi.

A keletkező szennyvizeket a gyűjtőmedencékből engedélyezett ürítőhelyre kell szállítani. A környezetszennyezés megakadályozása érdekében szennyvízszippantást csak a település jegyzőjének engedélyével rendelkező vállalkozó végezhet. A szippantott szennyvizeket a pellérdi szennyvíztisztító ürítőjébe kell szállítani.

A település fejlődéséhez elengedhetetlen a szennyvízcsatornázás megvalósítása, melyre több változatban rendelkezésre állnak a műszaki tervek.

Csapadékvíz-elvezető rendszere a közutakhoz tartozó földmedri árokrendszer. Az árokrendszer karbantartása (kaszálás, iszapolás) nem folyamatos, helyenként szükséges a jókarba helyezése.

A csapadékvíz-elvezető árok az utak mellett csak részben kiépített. Nagyobb esőzés idején az egyes területekről gondot okoz a csapadékvíz-elvezetés.

Zárt csapadékcsatorna nincs a településen. Az ingatlanokhoz tartozó kocsibejárók átereszei egyes területeken mind magassági elhelyezésükben, mind méretükben változóak, nem összehangoltak, így az árkok feliszapolódása viszonylag rövidebb idő alatt következhet be.

A csapadékvizek elvezetése az alacsony illetve átlagos viszonyok esetén megfelelő, azonban egyes elvezető szakaszok jókarba helyezése és fejlesztése kívánatos.

A község csapadékvíz-elvezető rendszerének környezetvédelmi program keretében történő hidraulikai felülvizsgálatát követő áteresz kiváltásokkal, valamint egyes, 5%-ot meghaladó lejtésű árokszakaszok burkolásával a karbantartási és fenntartási költségek csökkenthetők.

A hatékony vízrendezés érdekében a beavatkozásokat, jókarba helyezéseket a vízgyűjtő területtől a befogadóig összehangoltan kell megtenni. A településnek erre vonatkozóan vízelvezetési terv készítését javasoljuk.

A parti sávok és vízjárta területek igénybevétele esetén a 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani és fenn kell tartani a védősávokat.

A parti sáv használata, valamint hasznosítása a vízügyi hatóság engedélyével és előírásai szerint történhet.

A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a 120/1999. (VIII.6.) Korm. rendelet előírásait kell érvényesíteni.

A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet 4. sz. melléklete rendelkezik az ivóvíz- és ásvány-gyógyvíz kezelő, tározó műtárgyak és szállító vezetékek védőterületeinek és védősávjainak méretezéséről.

A jogszabály szerint meghatározott védőterületek a következők:

A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza.

Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság, mely a jelenleg is folytatott tevékenységek további üzemelését befolyásolhatja. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet tartalmazza.

A levegőminőség megőrzése

A levegő védelmével kapcsolatos szabályok zömét a 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza. A levegőterhelést okozó forrásokra, tevékenységekre, technológiákra, létesítményekre (a továbbiakban: légszennyező forrás) az elérhető legjobb technika alapján, jogszabályban, illetőleg a környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kibocsátási határértéket, levegővédelmi követelményeket kell megállapítani.

A légszennyezettségi határértékekről a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet rendelkezik. A jogszabály 4.§ (1) bekezdésének rendelkezése szerint a rendelet 1.1. számú mellékletében szereplő légszennyező anyagokra – a rendelet (4) bekezdésében foglaltak kivételével – a légszennyezettség abban meghatározott egészségügyi határértékeit kell alkalmazni az ország egész területére.

A légszennyezettség egészségügyi határértékei egyes légszennyező anyagokra vonatkozóan

* 8 órás mozgó átlag

A (4) bekezdés rendelkezik a jogszabály 2. számú mellékletében felsorolt légszennyező anyagok esetében meghatározott területre vonatkozó ökológiai határértékekről.

A tervezési terület jelenlegi állapotának megfelelő, az alapállapotot jelentő levegőminőségi helyzetének megítéléséhez a terület légszennyezettségi paramétereit az egészségügyi határértékekkel kell összevetni. Esetünkben az ökológiai határértékekkel nem kell számolni, tekintettel arra, hogy a tervezési terület jellemzői illetve paraméterei nem elégítik ki a jogszabály 2. sz. melléklete II. fejezetében meghatározott eseteket.

Egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásainak korlátozásáról illetve az oldószer-felhasználás küszöbértékeiről, valamint kibocsátási határértékeiről külön jogszabály rendelkezik a 10/2001. (IV.19.) KöM rendelettel.

A nagyobb hőteljesítményű (140 kW th és ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő teljesítményű) tüzelőberendezések légszennyezőanyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet tartalmaz előírásokat. A fűtőmű, erőmű nagyságrendű teljesítményekre (50 MW th felett) külön jogszabályok rendelkeznek.

Szalánta környezeti levegőminősége helyi mérőműszer hiányában az ún. „Baranya közép” régió levegőminőségével jellemezhető. A levegőminőséget az Országos Immissziómérő Hálózat (RIV) műszerei ellenőrzik, melynek keretében kén-dioxid, nitrogén-dioxid és ülepedő por kerül regisztrálásra.

A RIV 1994-2001. évi adatai szerint (forrás: Egészségtudomány 1995-2002. évi számai) a régió levegőminőségi besorolása összességében kedvezőnek tekinthető: figyelembe véve a gáznemű szennyezőknél a 24 órás, az ülepedő pornál a 30 napos határérték túllépések arányát, mindhárom légszennyező anyag vonatkozásában az elmúlt hét évben – a kén-dioxid és a nitrogén-dioxid esetében egy-egy rövid, féléves időszaktól eltekintve – „megfelelő levegőminőségű”. A kén-dioxid vonatkozásában az 1995/96-os, az 1996/97-es és az 1997/98-as fűtési félévben, a nitrogén-dioxid esetében az 1995/96-os, az 1997/98-as, az 1998/99-es és a 2000/2001-es fűtési félévben, valamint a 2000-es nem fűtési félévben történt a megengedett feletti arányban minimális határérték túllépés és ennek megfelelően „mérsékelten szennyezett” besorolás.

A kén-dioxid esetében a légszennyező anyagok féléves átlagértékei a fűtési félévekben jelentősen magasabbak. Az átlagkoncentrációk - csökkenő tendencia mellett, mely különösen az utóbbi három évben figyelhető meg - az éves határérték 12,74-61,10%-a (fűtési félévek) és 4,18-14,54%-a (nem fűtési félévek) között mozognak.

A szennyező anyagok 98%-os gyakoriságának – azon koncentráció, amely alatt van a mérési eredmények 98%-a - értékei a vizsgált időszakban az SO 2 esetében a 24 órás határérték 28,00 (2000/2001) és 97,40%-a (1995/96) között kerültek regisztrálásra a fűtési félévekben, valamint 8,40 (1999) és 27,44%-a (1996) között találhatók a nem fűtési félévekben.

A nitrogén-dioxid esetében a téli és nyári időszakok közül a fűtési félévek szennyezettebbek, bár az eltérés kisebb mértékű, mint a kén-dioxid esetében, mutatva az NO 2 inkább közlekedési eredetét. A féléves átlagértékek a fűtési félévekben az éves határérték 37,43-64,28%-a között, a nem fűtési félévekben 21,65-49,40%-a között helyezkednek el. 1997. óta a féléves átlagértékek jelentősen nem változtak, a koncentrációk stagnálása figyelhető meg, bár az utolsó vizsgált évben ismét magasabb koncentrációk kerültek regisztrálásra.

Az NO 2 esetében a 98%-os gyakorisági értékek a fűtési félévekben a 24 órás határérték 44,71 (1994/95) és 96,47%-a (1995/96) között, a nem fűtési félévekben pedig 30,59 (1997) és 51,06%-a (1996) között mozognak.

Az ülepedő por viszonylatában a nem fűtési félévek szennyezettebbek. Az elmúlt 7 évben összességében stagnálás tapasztalható az átlagértékeket illetően. Az átlagértékek a határérték 25,38-32,19%-a között kerültek megállapításra a fűtési félévekben, illetve 35,63-48,13%-a között a nem fűtési félévekben.

A 98%-os gyakorisági értékek a fűtési félévekben a határérték 79,38 (2000/2001) és 113,75%-a (1996/97) között, a nem fűtési félévekben pedig 85,00 (2001) és 148,13%-a (1995) között mozognak.

Az Országos Közegészségügyi Intézet által kidolgozott minősítési módszer szerint "megfelelő levegőminőségű" az a település, ahol egyetlen légszennyező anyag esetén sem fordul elő határérték túllépés, a por esetében pedig 10% alatt volt. "Mérsékelten szennyezett" levegőminőségről akkor beszélünk, ha valamely szennyezőanyag vonatkozásában 24 órás levegőminőségi határérték túllépés tapasztalható, mely nem haladja meg gáznemű légszennyező esetén a 10%-ot, por esetén a 30%-ot, mivel ezek már "szennyezettnek" minősülnek.

Összességében megállapítható, hogy a régió levegőminőségi állapota a kén-dioxid vonatkozásában kedvezőnek tekinthető, ülepedő por és a nitrogén-dioxid esetében elfogadhatónak, bár e két utóbbi szennyezőanyagnál a vizsgált időszakban stagnáló szennyezettségnek vagyunk tanúi. Tekintettel Szalánta fokozott közlekedési terhelésére, a település környezeti levegője olyan állapotú, mely a kén-dioxid esetében jelentősebb terhelést is elviselhet, viszont a nitrogén-dioxid és az ülepedő por vonatkozásában csupán mérsékeltebb további terhelések engedhetők meg.

Tehát a fentiek tükrében konkrét alapterhelés vizsgálatok hiányában és a térség terhelésének változatlanságára tekintettel a korábban alkalmazott „terhelési indexek” alapján rögzíthető a településen a levegőminőségi állapot. Tehát általánosságban a szilárd anyag tekintetében a határérték 60%-a, kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok esetén 50%-a, míg egyéb szennyezőanyagoknál a megengedhető érték 50%-a lehet az alap légszennyezettség.

Szalánta levegőminőségét

•  az egyedi és lakossági fűtések,

•  a közlekedés és az

•  egyéb tevékenység

emissziója határozza meg.

A település lakossága jellemzően földgáz és emellett továbbra is vegyestüzeléssel oldja meg fűtését. A közlekedési eredetű légszennyezés a településen áthaladó közlekedési út térségében meghatározó. A településen főleg mezőgazdasági termelés a jellemző. Az ipari jellegű légszennyezőanyag-terhelés nem meghatározó.

Egyedi és lakossági fűtések

Az egyedi és lakossági fűtések energiahordozó felhasználásából keletkező emissziók a szén-, olaj- és gáztüzelésből származó átlagos légszennyezőanyag kibocsátások összehasonlításával jellemezhetők.

Kén-dioxid kibocsátás

A szilárd tüzelőanyagok, szénfajták éghető kéntartalma 0,7...6,0% között változik, így a primer energiahordozók közül a legkedvezőtlenebbek az emissziós paraméterei.

A tüzelő- és fűtőolajok maximális kéntartalma 0,5...2,0% között mozog, míg a földgáz és propán-bután gáz összes kéntartalma legfeljebb 100 mg/m 3 lehet. A tüzelőolaj fűtés kén-dioxid emissziója mérsékeltnek, míg a gáztüzelésé elenyészőnek tekinthető. (Az égés során 1 kg kénből 2 kg kén-dioxid keletkezik.)

Szén-monoxid kibocsátás

A szén-monoxid képződése a tüzelési módtól és a hőtermelő berendezés kialakításától függ. A szén-monoxid égéstermékben való jelenléte általában az égés tökéletlenségére utal. Az alacsony műszaki színvonalú berendezések esetén számolhatunk jelentősebb mértékű kibocsátással, mely javarészt a széntüzelésnél fordul elő.

A gáz- és olajtüzelésű berendezések esetén az égéstermék szén-monoxid tartalma hígítatlan száraz égéstermékre vonatkoztatva nem lehet több 0,1tf%-nál, mely koncentráció megfelelő beállítás esetén nem lép fel. A fajlagos emisszió érték mindkét energiahordozónál max.: 1,5 x 10 -3 kg/h,kW.

Nitrogén-oxidok kibocsátása

Az égéstermékben jelenlévő nitrogén származékok (NO x , NO, NO 2 , stb.) jelentős része magas hőmérsékleten (1500 ° C felett) az égési levegő nitrogénjéből és oxigénből keletkeznek.

A gáz- és olajtüzelés fajlagos emisszió értéke max.: 3 x 10 -4 kg/h,kW.

A széntüzelés fajlagos nitrogén-oxid légszennyezőanyag keletkezése ennél kevesebb.

Szilárdanyag kibocsátás

Az égéstermék káros szilárd szennyezőanyaga a korom és a pernye. Legkedvezőbb kibocsátást gáztüzelés esetén tapasztalhatunk. A fajlagos emisszió értéke max. 1,5 x 10 -6 kg/h,kW. A tüzelőolajok hamutartalma maximum 0,1%. Ennek a mennyiségnek csupán egy része emittálódik. A fűtőfelületen a por teljes mennyiségének 1/3...2/3 része lerakódik, mely rontja a tüzelés hatásfokát.

Széntüzelés esetén az égéstermékben lévő káros szennyezőanyag mennyisége függ a hőtermelő berendezés kialakításától és az energiahordozó hamutartalmától.

Általánosságban elmondható, hogy a szilárdanyag emisszió mértéke a rostély típustól és légtechnikától függően (0,05...0,2) x G hamu (keletkező hamu mennyisége) összefüggéssel jellemezhető.

A fajlagos értékek alapján szorgalmazni kell a gázellátó rendszerre való további rácsatlakozást.

Közlekedési eredetű légszennyezőanyag-kibocsátás

A közlekedési eredetű légszennyezés a településen áthaladó 58. sz. főközlekedési út térségében meghatározó. Jelenleg is tapasztalható a közlekedési eredetű légszennyező anyagok jelentősebb zavaró hatása, így a forgalom növekedése indokolja a település közlekedési útjainak fejlesztését, korszerűsítését és a kerülőút kiépítését.

A légszennyezőanyag terhelés mérséklése érdekében meg kell oldani az utak pormentesítését, a szilárd burkolat nélküli utcák kiépítését.

Egyéb tevékenység

A településen jelenleg nem folytatnak jelentős levegőterhelő hatású ipari tevékenységeket.

A településen az állattartásból származó bűzterhelés jelenthet időszakosan problémát. A település bevezető útja mellett a Hunyadi Szövetkezet Gagarin-telepi majorjában nagy létszámú sertéstartás folyik, mely területi koncentráltsága miatt jelentős környezetterhelést, bűzterhelést jelenthet az előírások megszegése esetén. További konfliktust okozhatnak az állategészségügyi problémák.

Az állattartás továbbfejlesztése az adott térségben kizárólag csak a tejes körű környezetvédelmi felülvizsgálata és a szakhatóságok engedélye alapján történhet.

A vonatkozó jogszabályok irányadó jellegű betartásával [elsősorban a 49/2001. (IV.3.) Kormányrendelet elvárásai és a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályairól szóló előírások] hosszú távon elkerülhetők a bűzpanaszok. Az állattartásból származó konfliktusok elkerülése érdekében a rendezési terv elfogadásával egyidőben szükséges a település állattartási rendeletének korszerűsítése a település teljes közigazgatási területét figyelembe véve.

Az állattartásból származó konfliktusok elkerülése érdekében a rendezési terv elfogadásával egyidőben szükséges a település állattartási rendeletének korszerűsítése a település teljes közigazgatási területét figyelembe véve. Az állattartási rendelet átdolgozása során rögzíteni kell a lakossági gazdálkodási, kedvtelési célú és üzemszerű, valamint a nagyszámú [193/2001. (X.19.) Korm.rendelet 1. sz. melléklet 11. pontja, 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 7.2. pontja és az új beruházások és jelentős módosulások esetén 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet „A” fejezet 1. és 2. pontja, valamint a „B” fejezet 6. pontja] állattartására vonatkozó szabályokat, mely magában foglalja – az OTÉK-ban foglaltak szerint – az építmények, létesítmények közötti legkisebb távolságokat és a tartástechnológiára vonatkozó előírásokat is.

Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság, mely a jelenleg is üzemelő tevékenységek további üzemelését befolyásolhatja. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Kormányrendelet tartalmazza. A jogszabály alapján kiadott teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálatra való kötelezés kiadása Szalánta területét érintően a Hunyadi Szövetkezet Gagarin-majori sertéstelepére történt meg. A felülvizsgálatot a sertéstelep üzemeltetője elkészíttette és benyújtotta a környezetvédelmi hatóságnak, ahol a továbbüzemelésre irányuló engedélyezési eljárás folyamatban van.

Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek listáját a hivatkozott rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. Nagy létszámú állatartásra vonatkozóan a következő állatférőhelytől szükséges az engedélyezési eljárás lefolytatása, új illetve meglévő állattartó telepeknél a terv- illetve a környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján:

•  40.000 férőhely baromfi számára

•  2.000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára,

•  750 férőhely kocák számára.

A felülvizsgálat eredményeként foganatosított, területfelhasználást érintő kérdéseket a szerkezeti illetve szabályozási tervben is rögzíteni kell, melyre a kiadott egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követően lesz lehetőség.

Új „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re illetve a meglévők jelentős módosítására, bővítésére környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A település fejlődése szempontjából a listáról példaértékűen megemlítünk néhány fejlesztési tevékenységet, mely a meglévők jelentős módosulása esetén is feltétel.

•  Minden esetben előzetes majd részletes hatástanulmány szerint engedélyezhető:

•  Baromfitelep, több mint 85 ezer férőhellyel broilerek vagy 60 ezer férőhellyel tojók számára

•  Sertéstelep több mint 3 ezer férőhellyel 30 kg feletti hízók vagy 900 férőhellyel kocák számára

•  Országos közforgalmú gyorsforgalmi út

•  A környezetvédelmi hatóságtól függően előzetes hatásvizsgálat alapján engedélyezhető, melyek esetében a hatóságtól függ a részletres vizsgálatok előírása:

•  Állattartótelep 100 számosállattól

A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza.

Jelenleg nem ismert jelentősebb légszennyezést okozó ipari és egyéb beruházás megvalósítására vonatkozó terv, azonban a szabályozási előírásokban rögzítjük, hogy a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a szerint a rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt új tevékenységek esetén védelmi övezetet kell kialakítani. A védelmi övezetben állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem telepíthető. A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek viselése a légszennyezőt terhelik.

A meglévő állattartó telepeken a vizsgálat időpontjáig tudomásunk szerint levegővédelmi övezet kijelölésére nem került sor, így erre a telephelyek esetleges fejlesztésekor, vagy az állatlétszámtól és a tartástechnológiától függően a felülvizsgálat során lesz lehetősége a környezetvédelmi hatóságnak.

A meglévő telephelyen tervezett új vagy felújításra kerülő forrás esetében - a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§ (4) bekezdése szerint - a környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásban, a közegészségügyi hatóság és a települési önkormányzat jegyzőjének szakhatósági állásfoglalása alapján a jogszabály mellékletében megfogalmazott legalább 500, legfeljebb 1.000 m védelmi övezet nagyságértéknél kisebb értéket is engedélyezhet. Javasoljuk, hogy a szükség esetén lehatárolandó védőtávolság megállapítása során az állategészségügyi feltételek érvényre juttatása érdekében a Baranya Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás szakhatósági állásfoglalását is igényeljék.

Az állattartó telepeken kívül más környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek megkezdése előtt is környezeti hatásvizsgálatot kell végezni a 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet követelményei szerint. A környezeti hatásvizsgálat végzésére, illetve környezetvédelmi engedélyezési eljárásra kötelezett tevékenységek körét a hivatkozott jogszabály 1. számú melléklete tartalmazza. Továbbá az egyes – a 193/2001. (X.19.) Kormányrendeletben megjelölt – tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

Hulladékok kezelése

A hulladék az ember mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkező, a keletkezés helyén feleslegessé vált, ott közvetlenül fel nem használható anyag, amelynek kezeléséről külön kell gondoskodni.

A hulladékok keletkezésük és fajtájuk szerint az alábbiak szerint csoportosíthatók:

•  kommunális hulladék

•  termelési hulladék

•  veszélyes hulladék

A hulladék gyűjtésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységet a hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény alapján kell szervezni és végezni.

A hulladék „termelő” köteles gondoskodni a hulladékok előírásszerű gyűjtéséről, tárolásáról, a területről történő kiszállításáról, valamint ártalmatlanításáról, melynek elsődleges célja, hogy megakadályozza a hulladék talajba, felszíni és felszín alatti vízbe és levegőbe jutását.

A településen a környezet veszélyeztetésének minimalizálása érdekében kizárólag hulladékszegény technológiák telepítését szabad engedélyezni úgy, hogy a keletkező hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására rendelkezésre álljon engedéllyel és kapacitással bíró szolgáltató szervezet.

A településen keletkezett háztartási hulladék összetétele rendkívül inhomogén, nagy szervesanyag tartalmú háztartási hulladék mellett tartalmaz még vegyes kerti és veszélyes hulladékot (növényvédőszeres göngyöleg, lejárt szavatosságú gyógyszer, használt elem, stb.) is, ezért elhelyezését rendkívüli gondossággal kell megoldani. A lakossági hulladékokat a DÉL-KOM Kft. szállítja el szerződés alapján a kökényi lerakóba.

A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről a 241/2000. (XII.23.) Korm. rendelet, a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól a 242/2000. (XII.23.) Korm. rendelet rendelkezik. A települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek feltételeit a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet szabályozza.

Termelési hulladék a gazdálkodó szervezetek termelő és szolgáltató tevékenységéből származik. A településen olyan jellegű és volumenű tevékenységet nem folytatnak, amelyből jelentős mennyiségű termelési hulladék keletkezhetne. A kis mennyiségű szennyezetlen fa-, papírhulladék a vegyes tüzelésű fűtőberendezésekben égetéssel kerülhet hasznosításra. Az égetéssel nem ártalmatlanítható hulladék a kis mennyiség miatt a kommunális hulladékkal együtt kerül lerakásra.

A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.

A hulladékok közül megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a veszélyes hulladékokra. A veszélyes hulladékok gyűjtésére, kezelésére, tárolására és ártalmatlanítására a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásai vonatkoznak. A veszélyes hulladék termelő köteles gondoskodni a hulladékok előírásszerű kezeléséről, melynek elsődleges célja, hogy megakadályozza a hulladék talajba, felszíni- és felszín alatti vízbe és levegőbe jutását. Veszélyes hulladék a településen az ipari jellegű tevékenységek során keletkezhet. A gépműhelyeknél jellemzően a gépek karbantartásából származó olajos hulladékokkal és a különböző járművek akkumulátoraival kell számolni.

A veszélyes hulladékok egyik speciális fajtája az állattenyésztés során keletkező állati tetem. A tetemek elhelyezése történhet dögkútban, illetve ártalmatlanításra elszállíthatják a fehérje-feldolgozó üzembe. Jelenleg a Hunyadi Szövetkezet által üzemeltetett dögkútba szállíthatók az állati tetemek. A dögkút betellése esetén a fehérje-feldolgozó üzembe való szállítás a megnyugtató hosszútávú megoldás. Hosszabb távon javasolható az önkormányzatnak fehérje-feldolgozó rendszerhez illeszkedő konténer elhelyezése a lakosság számára.

Zaj és rezgés elleni védelem

A zaj- és rezgésvédelemről szóló jogszabályi előírás alapján a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezés során érvényre kell juttatni. A területfejlesztés, terület-rendezés zaj szempontú környezetvédelmi igényeinek megfogalmazásához alapvetően a következők vizsgálata szükséges:

•  a meglévő, jelenlegi állapot feltárása, elemzése, értékelése,

•  a vonatkozó követelmények, szabályozási előírások ismerete,

•  a területfejlesztés, területrendezés várható hatásainak elemzése és a helyi építési, szabályozási követelmények megfogalmazása.

A jelenlegi állapot elemzése, helyzetértékelés, feladatok

A zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek teljesüléséhez a vizsgálati adatok ismeretében, illetve azok értékelését követően kerülhetnek meghatározásra azok az intézkedések és feladatok, melyekkel a meglévő káros mértékű terhelések csökkenthetők, illetve egyidejűleg új terhelések kialakulása megakadályozható.

A környezeti zajforrások közül – a zajforrások jellegének megfelelően – a következők vizsgálata szükséges:

•  közlekedési jellegű zajforrások (közúti, vasúti),

•  ipari (mezőgazdasági) jellegű zajforrások,

•  egyéb jellegű zajforrások (kereskedelmi-, vendéglátó-, kulturális- és sport-létesítmények zajforrásai).

A közlekedési eredetű zajforrások közül a közúti közlekedésből eredő zajkibocsátás terheli elsősorban a települési környezetet.

Szalánta-Németi település közigazgatási területe az 58-as számú országos másodrendű főút mentén észak-dél irányban húzódva helyezkedik el. A település közúthálózatának gerincét az 58-as számú másodrendű főút jelenti, melynek belterületi szakasza a Hunyadi J. utca. A település további lakóútjai a Zrínyi, Damjanich, Barátság, Ifjúság utcák és a Németi út. A forgalom elvezetése Görcsöny irányába az 5828-as számú gyűjtő-összekötő úton történik.

Mind a másodrendű főút, mind pedig a lakóutak melletti területek funkciója laza, családiházas beépítésű lakóterület.

A közúti közlekedés által okozott zajterhelés alapvetően a járműforgalom nagyságától, összetételétől, azok haladási sebességétől és a környezet beépítettségétől függ. A kialakuló zajterhelés nagyságát befolyásolja továbbá az útpálya kialakítása, az útburkolat minősége, az út emelkedése, és a zaj terjedésére hatással lévő egyéb körülmények. A települést érő, a közúti közlekedésből eredő terhelések nagysága, a zajkibocsátás mértéke számítással jól meghatározható.

A forgalmi adatok ismeretében a közúti közlekedési zaj mértékének meghatározását az ÚT 2-1.302. számú „Közúti közlekedési zaj számítása” című Útügyi Műszaki Előírás tartalmazza. A forgalom nagyságának figyelembevétele az Állami Közúti Műszaki és Információs KHT. által kiadott „Országos Közutak 2001. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma” című kiadvány adatainak, és az ÚT 2-1. 118: 2000 „Közutak távlati forgalmának meghatározása előrevetítő módszerrel” című Útügyi Műszaki Előírás által megadott forgalomfejlődési szorzók alkalmazásával kapott értékeivel történik.

A vizsgált út zajkibocsátása 7.5 m-es referenciatávolságban

A közlekedésből eredő zajkibocsátás mértékét összehasonlítva az új utakra megengedett zajterhelési határértékekkel – melyek a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM. együttes rendelet 3. sz. melléklete alapján főforgalmi utak mentén, lakóterületen nappal 65 dB, éjjel 55 dB, – a következők állapíthatók meg. A jelenlegi fogalom mellett a főforgalmi út esetében, nappali időszakban 3-4 dB-el, éjszakai időszakban 6-7 dB-el haladja meg az új utakra előírt határértéket.

A közlekedés hatásával érintett területeken tehát a zajhelyzet jelenleg is kedvezőtlennek mondható, mely a nyomvonal melletti területeket jelenti. A nyomvonaltól távolabbi területek zajhelyzete egyre kedvezőbbnek tekinthető.

A települések lakóterületét vasúti nyomvonal nem érinti.

A fejlesztés, területrendezés során feladat tehát olyan közúthálózat és területhasználatok kialakítása, települést elkerülő út kiépítésével, mellyel biztosítható a nyugodt környezet kialakítása. Kívánatos, hogy a településen elsősorban a helyi forgalom bonyolódjon célforgalom jelleggel, és egyidejűleg váljon lehetővé a település forgalmának biztonságos, folyamatos lebonyolítása.

Az ipari jellegű zajforrások terhelő hatása kisebb területet érint, hatása azonban koncentráltabban jelentkezik.

Szalánta-Németi település belterületén nagyobb kiterjedésű ipari funkciójú terület nem található. A településtől északra található a Hunyadi Mezőgazdasági Szövetkezet nagyobb kiterjedésű ipari-gazdasági terület (Gagarin major), mely azonban a nagy távolságból adódóan nem jelent káros mértékű terhelést a lakókörnyezetre.

A településtől délre található ugyancsak a Hunyadi Mezőgazdasági Szövetkezethez tartozó Eszterág-puszta. Az itt található lakóépületek és a területen folytatott gazdasági tevékenység egymáshoz képesti közelségéből adódóan esetenként nagyobb mértékű terhelés jelentkezik a védendő területen.

A település lakóterületén működő gazdasági tevékenységek (R+S Família Kft. építőanyag kereskedése, Von-Truck kft. szerviz és alkatrész kereskedése stb) az engedélyezési eljárások során igazolják a zajvédelmi követelmények teljesülését, mely a további üzemelés feltétele.

A település belterületén működő kereskedelmi, szolgáltató létesítmények elsősorban a szállítási, raktározási tevékenységéből eredő zajkibocsátással terhelik közvetlen környezetüket.

A település teljes területén megengedett az 1-2 fős vállalkozások végzése, melyek igen kis számban találhatók a lakóterületen (asztalos, kisgépjavító, autószerelő, lakatos). Ezek esetenként jelentenek káros mértékű zajterhelést a környezetükre. Ezek szintén az engedélyezési eljárás során igazolják a követelmények teljesülését.

Az egyéb jellegű zajforrások tekintetében (kereskedelmi, szolgáltató-, szórakoztató létesítmények) meghatározó a szállításból, helytelen magatartásból adódó zajterhelés, és zavaró hatás a közvetlen környezetben.

Az 1991. évi XX. törvény, valamint a többször módosított 12/1983. (V.12.) Mt rendelet a települési önkormányzat feladat- és hatáskörébe utalja a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítását. A település jelenleg nem rendelkezik ilyen helyi zajvédelmi szabályozási rendelettel, ezért megalkotásáról gondoskodni kell.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a települési környezetét nagymértékben terheli a közúti közlekedésből eredő zajhatás.

Fontos feladat tehát a csendes és nyugodt környezet biztosítása érdekében a területrendezés, területfejlesztés eszközeinek megfelelő alkalmazás, a helyi szabályok megalkotása és érvényesítése, melyekkel megőrizhető a jelenlegi kedvező zajhelyzet és egyidejűleg új terhelések kialakulása megakadályozható. Szükséges olyan közúthálózat kialakítása elkerülő út építésével, amely biztosítja, hogy a településen elsősorban a helyi forgalom bonyolódjon, célforgalom jelleggel és egyidejűleg az átmenő forgalmat elvezeti a településről

Környezeti zajvédelmi követelmények

A környezeti zaj- és rezgésvédelem területén érvényes rendeletek, előírások megtartásával biztosítható a környezetvédelmi szempontból is megfelelő települési környezet kialakítása. A területrendezés, településfejlesztés során kell érvényesíteni azokat az előírásokat, melyekkel a káros hatások kialakulása megelőzhető, a meglévő hatások csökkenthetők, illetve bizonyos területeken a kedvező állapot megtartható.

A környezeti zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a többször módosított 12/1983. (V.12.) Mt rendelet tartalmazza, mely többek között előírja, hogy a területrendezés során a környezeti zajt, illetve rezgést kibocsátó, illetve a zajtól, rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a jogszabályban előírt követelmények teljesüljenek. Előírja továbbá a meglévő létesítményekre vonatkozóan, hogy a határértéken felüli kibocsátást, terhelést fokozatosan meg kell szüntetni.

A rendelet meghatározza a létesítéssel kapcsolatos követelményeket is. E szerint zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy környezeti zajkibocsátása nem haladhatja meg a jogszabályban előírt zajterhelési határértékeket. [Jelenleg a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendeletben foglaltak.]

Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával és betartásával, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

Korszerűsítés, útkapacitás bővítés esetében, ha a változást megelőző állapotban már határérték túllépés ált fenn, akkor legalább a változást megelőző zajterhelés a követelmény. Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítása, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembevételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni és biztosítani. [Jelenleg a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete határozza meg.]

A települések területére, az OTÉK szerint meghatározott terület-felhasználási egységekre, illetve a beépítésre szánt területek esetén építési övezetekre, beépítésre nem szánt területek esetén övezetekre vonatkozóan, a zajterhelési határértékeket tartalmazó KöM-EüM együttes rendelet figyelembevételével a következő határértékek érvényesítendők.

Üzemi-, szolgáltató létesítmények esetében

•  lakó- és intézményterület laza beépítéssel:

OTÉK szerint: L f (falusias lakóterület), L ke (kertvárosias lakóterület), Ki (intézményterület)

L TH nappal = 50 dB L TH éjjel = 40 dB

•  iparterület lakóépületekkel vegyesen:

OTÉK szerint: G ip , (ipari-gazdasági terület)

G ksz (kereskedelmi, szolgáltató terület)

L TH nappal = 60 dB L TH éjjel = 50 dB

Védett létesítmény, épület (lakó- és intézményépület) nélküli ipari- gazdasági területekre a hivatkozott KöM-EüM együttes rendelet nem állapít meg zajterhelési határértékeket.

Közlekedési létesítmények melletti területeken megengedett zajterhelési határértékek

•  Főutak, vasúti fővonalak mentén, laza beépítésű lakó- és intézményterületen

OTÉK szerint: L f (falusias lakóterület), L ke (kertvárosias lakóterület), Ki (intézményterület)

L TH nappal = 65 dB L TH éjjel = 55 dB

•  Gyűjtő-összekötő utak mentén, laza beépítésű lakó- és intézményterületen (OTÉK szerint L f )

OTÉK szerint: L f (falusias lakóterület), L ke (kertvárosias lakóterület), Ki (intézményterület)

L TH nappal = 60 dB L TH éjjel = 50 dB

•  Lakóutak mentén, laza beépítésű lakó- és intézményterületén (OTÉK szerint L f )

L TH nappal = 55 dB L TH éjjel = 45 dB

Újonnan létesülő lakó- és közösségi épületekben a külső környezetből származó rezgések megengedett egyenértékű, súlyozott rezgésgyorsulás értékeit a KöM-EüM együttes rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.

A területfejlesztés, területrendezés várható hatásai

A tervezési terület állapotát, minőségét, a meglévő és tervezett funkciók működését döntően befolyásoló hatótényező a környezeti zaj, ezért a területrendezés- és –fejlesztés során kiemelt feladat a jelenlegi helyzet javítása, ezzel egyidejűleg új terhelések kialakulásának megelőzése, illetve megakadályozása.

A megelőzés érdekében a környezetbe zajt, illetve rezgést kibocsátó és a zajtól, rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj, illetőleg rezgésterhelési határértékeket.

Az elfogadható és a követelményeknek is megfelelő „zajhelyzet” elérése érdekében fontos továbbá azoknak a feladatoknak és eszközöknek a meghatározása, melyekkel megakadályozható a környezet minőségének további romlása, valamint fokozatos javulás érhető el.

Célszerű a zajhelyzet javítása érdekében olyan követelmények, feladatok, feltételek meghatározása, melyek figyelembe veszik a helyi viszonyokat, és megvan a reális lehetősége teljesítésüknek, illetve végrehajtásuknak.

A területrendezés és –fejlesztés során az OTÉK előírásainak megfelelő övezetek kialakítására kerül sor, rendezettebb, szabályozottabb formában. A településszerkezet kialakítása, illetve a különböző övezeti egységek egymáshoz rendelése során a környezetvédelmi szempontok érvényesítése kiemelt szempontként szerepel.

Szalánta település területének nagy részét terheli az 58-as számú másodrendű főút forgalmából eredő zajkibocsátás és rezgésterhelés. Különösen terhelő a zajkibocsátás és a rezgéshatás annak következtében, hogy a lakóépületek igen közel vannak az út nyomvonalához és igen nagy arányú a nehézgépjármű forgalom. Ennek következtében az épületeket nagymértékű rezgéshatások érik. A fejlesztés során tehát a másodrendű főút településen átvezető szakaszának kiváltása szükséges annak érdekében, hogy a település mentesüljön az átmenő nagy forgalomtól különösen a legnagyobb terhelést jelentő nehézgépjármű forgalomtól. Ennek megvalósítását szolgálja a település nyugati tervezett belterületi határától kb. 200 m-re haladó elkerülő út nyomvonala. Ez a nyomvonal biztosítja, hogy a településre csak a célforgalom érkezzen, mely által így jelentősen csökkenthető a jelenlegi nyomvonal melletti lakóterületek zaj és rezgésterheltsége. A tervezett elkerülő út nyomvonala és a fejlesztés következtében kijelölt lakóterületek közötti kb. 200 m-es távolság (mely távolság csillapító hatása 18 dB) pedig azt biztosítja, hogy a rajta haladó forgalomból eredő zajkibocsátás ne okozzon terhelő hatást a kellően nagy távolságban lévő lakóterületeken.

A település közúthálózatának fejlesztése során további új nyomvonalak csak az újonnan tervezett lakóterületek feltárására kerültek kijelölésre. Ezen tervezett utak útkategóriája lakó- kiszolgáló út, melyeken bonyolódó kismértékű forgalom nem okoz terhelő hatást az érintett lakóterületeken.

A területfejlesztés során új lakóterület kialakítása tervezett a település nyugati részén, továbbá az északkeleti, keleti és déli településrészeken.

Az újonnan tervezett lakóterületek elhelyezkedése zajvédelmi szempontból megfelelő, ugyanis mind a nagyobb forgalmat bonyolító utak, mind pedig a meglévő és tervezett ipari-gazdasági területektől megfelelő távolságra vannak. Egyedül a település déli területrészén lévő, illetve tervezett lakóterület helyezkedik el közvetlenül kereskedelmi, szolgáltató funkciójú terület mellett. Azonban részben az itt folytatott tevékenységek, részben az ide tervezett beruházások jellege és intenzitása biztosíthatja, hogy az ide települő technológiák ne okozzanak terhelő hatást a meglévő és tervezett lakóterületeken, és nem zavarják az ott lakók nyugalmát.

A fejlesztés során a település belterületén a meglévő ipari-gazdasági valamint kereskedelmi szolgáltató funkciójú területek bővítése nem tervezett. Nagyobb kiterjedésű ipari-gazdasági terület tervezett viszont a település külterületén a településtől északi irányba az 58-as számú főközlekedési út mindkét oldalán a meglévő kamion szerviz területének folytatásában. A tervezett gazdasági terület elhelyezkedése zajvédelmi szempontból megfelelő, az oda települni kívánó beruházások korlátozása zajvédelmi szempontból nem szükséges.

Németi területén új lakóingatlanok a Zrínyi út nyugati oldalán kerülnek kialakításra, ipari-gazdasági területek kialakítására nem kerül sor.

A települések lakóingatlanain megengedett kisvállalkozások esetében az engedélyezés során az előírt zajterhelési határértékek teljesülésének igazolását követelménynek kell tekinteni, annak érdekében, hogy a közvetlen környezetükben lévő lakóterületek kedvező zajhelyzete megmaradjon, illetve a zajterhelés növekedése megakadályozható legyen.

Összefoglalóan megállapítható , hogy a települések új Településszerkezeti és Szabályozási Terve segíti a települések zajhelyzetének javulását, és hosszútávon biztosítja a környezet kedvező állapotának elérését és megtartását.