Közművek

Vízellátás

Szalánta vízellátását a Pécs-Harkány NA 300 mm-es KM. PVC ellátó vezeték biztosítja. Az ellátó vezetékről egy 50 m 3 hasznos vízterű acélszerkezetű víztornyot töltenek föl, innen a vízellátás gravitációs üzemmódban kerül a hálózatba.

A község teljes belterületén és Eszterág-pusztán a közüzemi vízellátó rendszer kiépített. A vezeték NA 80 és NA 100 PVC csőből épült ki.

A vízmű üzemeltetője a Pécsi Vízmű.

A külterületen lévő Gagarin-telep mezőgazdasági üzeme külön vízellátó rendszerrel rendelkezik.

A községben tervezett fejlesztések:

•  kb. 200 - 250 lakóingatlan

•  ipari és kereskedelmi tevékenységre kijelölt területek, ahol a betelepülő vállalkozások vízigénye még nem ismert

A lakóingatlanok vízfogyasztása 120-140 m 3 /d nagyságra becsült. Az iparterületek vízigénye nehezen becsülhető, kis vízfogyasztást feltételezve a 100 m 3 /d értéket várhatóan nem haladja meg.

A többlet vízmennyiség a lakóingatlanok a belterületi ipari és kereskedelmi létesítmények részére a vízellátó rendszerről biztosítható. A tároló kapacitás és a víznyomás megfelelő.

A hálózat bővítését NA 100 és NA 80 mm-es KPE csövekből javasolt kiépíteni.

Az iparterületen a nagyobb alapterületű létesítmények oltóvíz ellátására tüzivíz tárolókat kell építeni.

Az északi, különálló iparterület vízellátására külön rendszert kell kiépíteni. A Pécs-Harkány NA 300 vezetékről ez a terület is ellátható, ehhez azonban önálló magastárolót kell létesíteni.

Szennyvízelhelyezés

A településen szennyvízcsatorna-hálózat nincs kiépítve.

A keletkező kommunális szennyvizet telkenként egyedi tárolókban gyűjtik, és szippantó autóval a kijelölt ürítőhelyre szállítják.

Szalánta a szennyvízhálózat kiépítésére vonatkozó tervvel rendelkezik (Méhes és Fia BT.), a befogadó azonban még nem eldöntött. A pellérdi szenyvíztisztítóba történő eljuttatásról jelenleg folynak a tárgyalások, amelyet Pogánnyal közösen kívánnak megvalósítani. A község mélypontjáig gravitációs úton vezetett szennyvíz az itt lévő átemelőtől a befogadóig nyomott vezetéken jutna Pogányig.

A község gyökérzónás szennyvíztisztás céljára alkalmas területtel is rendelkezik, ennek esetleges megvalósításához azonban további vizsgálatokra, és a támogatási rendszerek módosulására is szükség van.

A csatornázás kiépüléséig a szennyvízelvezetésre vízzáró gyűjtők létesítését, vagy egyedi szennyvíztisztító berendezések használatát kell előírni, és meg kell oldani a szippantott szennyvizek fogadását a környező szennyvíztisztító telepeken.

Az ipari területeken a szennyvíz elhelyezését a konkrét igények ismeretében célszerű megoldani. A kisebb üzemek kizárólag kommunális szennyvizeit vízzáró gyűjtőkbe kell vezetni, és onnan kell elszállítani a kijelölt ürítőhelyekre. A községi csatornahálózat kiépülése után az iparterületek kommunális és előtisztított szennyvizeit abba lehet vezetni. A kommunális csatorna hiányában az ipari szennyvizek elhelyezését azok minőségétől és jellegétől és mennyiségétől függően egyedileg kell megoldani.

Az állattartásból származó trágyalevet (Gagarin-telep) a környezetvédelmi és a talajvédelmi hatóság engedélye szerint kell elhelyezni.

Mind a regionális, mind a helyi vízellátó hálózat egy része nem közterületen, hanem magántelkeken vezet át. A szabályozási terven jelölt vezetékek nyomvonalán a szükséges védőtávolságokat (5,0-5,0 m) biztosítani kell.

Csapadékvíz elvezetés

A községben a keletkező csapadékvizeket nyílt árkokkal vezetik a Németi-patakba. A tervezett lakóterületek csapadékvizeit hasonlóan nyílt árkokkal célszerű a közutak vízelvezetésével együtt megoldani.

A meglévő belterületi árkok keresztmetszete általában megfelelő, karbantartásuk szükséges.

A terven jelölt talajmozgással érintett területeken a vízelvezetés megoldása különös gondosságot igényel, itt az építések feltétele az elvezető árkok előzetes kiépítése.

A külterületi mezőgazdasági utak vízelvezetése sok helyen nem megoldott, a régi árkokat beszántották. Az erózió megelőzése és a közlekedés megfelelő színvonala miatt az utak mellett a vízelvezető árkokat vissza kell állítani, és a befogadóig történő elvezetést biztosítani kell.

Energia-ellátás

Elektromos energia:

A területet a pécsi és a harkányi 120/20 kV-os táppontok közötti gerinchálózat leágazásáról táplált 20/0,4 kV-os OTR transzformátor állomásokon keresztül látják el. A 20 kV-os légvezetékes gerinchálózat és transzformátorokat tápláló leágazások műszaki színvonala megfelelő.

A településen a kisfeszültségű 0,4 kV-os kommunális villamos energia hálózat kiépítettsége megfelelőnek mondható.

A villamos energia-ellátás jelenleg mindenütt megoldott, a jelentkező kisebb energia-igények ellátása a hálózatra csatlakozással biztosítható.

A közvilágítási rendszer kiépítettsége teljes.

A kisfeszültségű hálózatok - energia-ellátás és közvilágítás - kialakítása oszlopokra szerelt légvezetékes rendszerű.

A 20 kV-os gerinchálózat részleges felújítása az elmúlt években megtörtént.

A kisfeszültségű hálózat fejlesztése és korszerűsítése folyamatosan történik, de nyomvonal-változást nem, csak keresztmetszet-bővítéseket, oszlopcseréket jelent.

A közvilágítás korszerűsítése szükséges, az elöregedett lámpatestek energiatakarékos újakra cserélése folyamatosan történik.

A tervezett fejlesztések elektromos energia ellátása, közvilágításának kiépítése a jelenlegi rendszer bővítésével, átépítésével, vagy új állomás(ok) létesítésével biztosítható, tényleges módjukat egyedi eljárásban, az igényeknek megfelelően kell meghatározni.

A belterület nyugati irányú bővítése a 20 kV-os hálózat egy része nyomvonalának áthelyezését igényli.

Alkalmazott érintésvédelem:

középfeszültségen (20 kV): védőföldelés

kisfeszültségen (0,4 kV): nullázás

Gázellátás:

A településen 2001-ben került teljes kiépítésre a földgáz vezetékes hálózata.

Az ellátás a D 160 nagyközépnyomású (8 bar) földgázvezeték Bosta felől érkezik, Szalánta fogadó állomása Bosta területére esik, innen a 02 hrsz-ú út nyomvonalát kísérve indul a belterületi D 110 középnyomású (4 bar) ellátóhálózat, mely a közutak padkavonalában húzódik.

A meglévő hálózat PE 80/G csövekből épített, kapacitása nincs kihasználva, így a tervezett fejlesztések a rendszer továbbépítésével vezetékes földgázzal elláthatók.

A településen átvezet a 25 bar-os Pécs - Harkány nagyközépnyomású vezeték (DN 250/a), melynek nyomvonalát a szabályozási tervlap feltünteti. A vezeték Szalántát NY felé kikerüli a bostai-árok mellett vezetve. Erről a vezetékről kap közvetlen leágazással földgázt a kutató állomás.

A vezeték biztonsági övezetére a 6/1982. (V.6.) IpM rendelet előírásait kell betartani.

Hírközlés

MATÁV

A vezetékes távközlésben az alapvető szolgáltatást a MATÁV a régió gyűrű struktúrájú optikai kábelhálózatára fűzött digitális központtal látja el.

A Pécsi Távközlési Centrum kezelésében az 58. sz. út nyugati oldalán földkábel, valamint Szalántától északi irányban az út nyugati oldalán, déli irányban az út keleti oldalán légkábeles hálózat üzemel. Szalánta, Hunyadi u. 15 hrsz-ú telektől nyugati irányban, illetve a 0113 hrsz-ú út nyugati, valamint a 02 hrsz-ú út déli oldalán Bosta irányában földkábel vezet.

A belterületi hálózat oszlopsoron elhelyezett föld feletti kiépítésű. A távközlési hálózat jelenleg megfelelő, a MATÁV fejlesztést nem tervez a területen, a jelentkező kisebb igények kielégíthetők.

A tervezett fejlesztések a meglévő hálózat továbbépítésével elláthatók, ezekre a konkrét igények esetén kell tervet készíteni.

Az 58. sz. úttól nyugatra, attól változó távolságra, a belterületet kikerülve halad a MATÁV Rt. Tapolcai Távközlési Centrum kezelésében lévő fényvezető távközlési földkábel. A nyomvonalat a szabályozási terven feltüntettük, a környezetét érintő építési, vagy más földmunkával járó tevékenység megkezdése előtt a kezelővel egyeztetni kell.

m obil távközlés

A területen egyik szolgáltatónak sincs bázisállomása.

A V.R.A.M. Vodafone Rt. és a Westel Mobil Távközlési Rt. fejlesztést távlatban sem tervez a településen és környékén.

A Pannon G.S.M. a nem teljes lefedettség miatt hosszútávon tervezi létesítmény és berendezés elhelyezését a környéken, valószínűleg Garé külterületén.

Új távközlési, vagy hírközlési magasépítmény a vonatkozó jogszabályokon túlmenően nem helyezhető el a szabályozási terv szerinti tervezett belterületen, illetve külterületi, természeti értéket képviselő területen. Adótorony elhelyezéséhez a tájba illesztés érdekében tájrendezési szakági alátámasztó munkarészt kell készíteni és az engedélyezési tervekhez csatolni.