Örökségvédelem

Történet

A mai Szalánta két önálló település - Szalánta és Németi község - összevonásából 1977-ben keletkezett. Mindkettő eredete a középkorba nyúlik, írásos emlék Szalántát 1192-ben, Németit 1244-ben említi először. A 14. században önálló plébániája volt mindkét falunak. A 15. században kerültek a pécsi káptalan birtokába.

A magyar lakosság mellé több hullámban települtek be a török elől menekülő délszláv keresztények, a török hódoltság alatt szinte teljesen elnéptelenedett falvakba pedig a felszabadítás után Radonay Mátyás pécsi püspök szorgalmazta a katolikus, jó földművelő horvátok betelepítését.

A katolikus egyház 1703-ban kapta vissza hivatalosan birtokait, köztük Szalántát és Németit. Előbbi ura a pécsi káptalan utóbbié a pécsi székesegyház lett.

A Mária Terézia úrbéri rendelete szerint 1767-ben elkészült - horvát nyelvű - úrbáriumok Szalántán 43 örökös jobbágyot és 7 zsellért, Németiben 27 telkes jobbágyot és 3 zsellért regisztráltak. 1829-ben 402, illetve 234; 1850-ben 586, illetve 307 lakosa volt a két falunak, akik földművelésből éltek, külön említik jelentős káposztatermelésüket. A lakosság túlnyomóan horvát továbbra is, a magyar nyelvet nem is érti. A Vallás- és Közoktatási Minisztérium elsősorban a magyarosítás érdekében építtette fel 1912-ben a szalántai állami iskolát, addig csak Németiben a templom mellett működött egy egyházi iskola.

Az első világháború után a terület szerb megszállás alá került, a szerbek igyekeztek a horvátokat is szerbként kezelni, az annexió indokoltságaként. Az 1922-es miniszterelnökségi felmérésben mindkét falu lakosait megdicsérik a megszállás alatt tanúsított magyar hazához hű viselkedésükért.

1926-ban Szalántán és a hozzá tartozó Eszterágpusztán 811-en laktak, 803 római katolikus, 8 református, 126 magyar, 9 német és 676 horvát. 132 házat, kocsmát, pásztorházat regisztráltak a körjegyzőségi, körorvosi, csendőrségi és országgyűlési választókerületi székhelyen. Ugyanekkor a csak járhatatlan úton megközelíthető Németiben 382 fő élt, mind római katolikus, 6 magyar, 2 német és 374 horvát nemzetiségű, 83 lakóházban. A helytelen birtokmegosztás miatt a földművelésből élő lakosok csak kevés földön gazdálkodhattak, nagy volt a szegénység, és kevés a gyerek.

A második világháború utáni földreform Baranya megyében a pécsi püspökség eszterági uradalmának felosztásával kezdődött. Szalántán 62, Németiben 41 igénylő jutott ekkor földhöz.

A termelőszövetkezet szervezése már 1950-ben megindult, és Szalántán 1952-ben meg is alakult, de a sorozatos törvénysértések miatt fel is oszlott, és csak 1960-ban alakult újra meg. 1961-ben hozták létre a két település földművesei a Hunyadi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet, amely az átlagosnál jobb eredményeivel sokat tett a községek fejlesztésért, és amelynek jogutódja ma is működik.

1970-ben Szalántán 717 fő élt, horvátnak vallotta magát 412, németnek 3 fő. Németi lakossága 305 fő, ebből horvát 253, német 1 fő.

Településszerkezet

Településszerkezeti szempontból a területet két fő tengely határozza meg, mindkettő észak-dél irányú. A Németi-patak és kimélyített völgye, melyben mesterséges tavak sorakoznak, a két régi településrész között jelent természetes határvonalat, a Pécs- Harkány országút a szalántai településrészt vágja ketté a településterület nyugati harmadában.

A község keleti és nyugati határát szintén természetes terepalakulat, két kisebb patak határozza meg.

Szomszédai É-ról Keszű és Pogány, K-ről Szőkéd, Áta és Bisse, Délről Turony, Ny felől Garé, Bosta és Szilvás.

A két település önálló arculata megmaradt, bár nagyon közel fekszenek egymáshoz, összeépülésüket a Németi-patak völgye megakadályozta.

A szalántai falurész belterületének szerkezete eredetileg egyutcás útifalu, de ez az egy utca nem az akkor még nem is létező mai országút, hanem a mellette lévő kis völgyet kísérő, szabálytalan, változó szélességű mai Barátság utca volt. Beépítése egyoldalas volt, a telkek a lejtőre futottak felfelé a domb gerincvonaláig, az út másik oldalán a lejtős terület legelő volt, csak néhány épülettel. Az eredeti beépítések nem maradtak meg, csak a szabálytalanabb telekalakulatok utalnak ma az egykori állapotra.

A Pécs-Harkány országút megépülése után, a XIX. sz. közepétől alakultak ki a Hunyadi utca szabályosabb szalagtelkei, ekkor vált kétutcássá Szalánta. A falu terjeszkedése során északi és déli irányban folyamatosan növekedett, a legutóbbi telekalakítások már a Németi felé vezető út mentén történtek. Az 1945 utáni lakótelkek a hagyományosnál természetesen jóval kisebbek, gazdálkodásra már nem alkalmasak. Pécs közelsége miatt az elmúlt években megindult egy erőteljes telekaprózódás is, a nagyméretű telkekből igyekeznek minél több kisebb lakótelket leválasztani.

A németi falurész sajátos, az ormánsági településekre jellemző, ősibb szerkezetet őriz. A falu közepén hatalmas, teljes hosszon végignyúló nyílt, füves legelő terült el, e körül sorakozik minden telek. A lakótelkek legtöbbje itt is K-Ny irányú, hosszú, keskeny szalagtelek. Az enyhe nyugati lejtőn elhelyezkedő két házsor megkapó szépsége leginkább a szalántai Bükkös rész felől tárul fel.

Németihez tartozóan, de annak Szalánta felőli részén áll a katolikus templom - mely műemléki védettséget élvez - a temetőkerttel övezve. Az egykori szalántai templom helyét csak dűlőnév őrzi, a külön temető viszont megmaradt a falu északi végén.

Eszterág-puszta mintaszerű püspöki majorság volt 1945-ig, komoly gazdasági épületekkel és rendezett cselédházakkal. Központjában áll a 19-20. század fordulóján épített kápolna és harangláb.

Egy majorság található még a település külterületén, a Hunyadi Tsz. állattartó telepe, és egy kisebb telephely, a Kutató Állomásé.

Településkép

A község mindkét településrésze rendezett, gondozott. Az utcák burkoltak, a járdák kiépítettek, legtöbb helyen vízelvezetésük is megoldott. A zöldfelületek is rendben tartottak.

A szalántai faluképben meghatározó a keskeny telkek északi oldalhatárán álló lakóépületek ritmikus rendje. Kifejezett központja nincs, a középületek a lakóépületek között, az utcasorba illeszkedve helyezkednek el. A régebbi, át nem alakított lakóépületek előkert nélküliek, kis homlokzatmagasságú, egytraktusos, hosszházas kialakításúak, oromfalas, utcára merőleges nyeregtetővel; a gazdasági épületek mögöttük, a telekhatáron sorolódnak.

A legtöbb telken azonban már átépült a régi lakóház, vagy nagyobb tömegű, más tetőformájú újat emeltek a régi helyén, így az utcakép vegyessé vált.

Az új beépítésű utcákban megint egységes előírások szerint épített, rendezett házsorok állnak.

Hunyadi utca - utcakép

A németi falukép a 80-as évek végéig megőrizte hagyományos megjelenését, elsősorban elzártságának és ebből eredő lassúbb fejlődésének köszönhetően. Különlegesen szép településszerkezete szerencsére nem változott, a központi térre építmény nem került, de a nemrég történt növénytelepítés karakterét gyökeresen meg fogja változtatni, ha a ma még kicsi fák megnőnek. A telekalaulatok, a beépítések sem változtak, azonban az épületállomány, melynek zöme a 19. század végén, 20. század elejéről való, az utóbbi évtizedben rohamosan átalakult. Az eredeti tömegek többé-kevésbé megmaradtak, de a homlokzatot szinte minden lakóházon már átalakították, korábbi formai harmóniájukat, díszítéseiket elvesztették. A falu "divatossá" vált, sok ház cserélt gazdát, a betelepülők között több külföldi, főleg német van. Németit kedvező, Pécshez közeli fekvése, viszonylag jó megközelíthetősége, ugyanakkor a zsákjellegből eredő csendessége mellett a különlegesen szép táji adottságok egyre vonzóbbá teszik a városból menekülők számára, ezért vigyázni kell, hogy mindez ne eredményezze a hagyományos falukép harmóniájának felbomlását.

Németi - falukép

Épületek:

A lakótelkek mindkét településrészen viszonylag keskenyek, a beépítés is egységes volt, a szalagtelkek északi oldalhatárán állnak a zömmel előkert nélküli lakóházak. Az 1950 előttiekhez mindenhol tartoztak gazdasági épületek is, amelyek a lakóház mögött, a telekhatár mellett sorolódtak, elvétve fordult csak elő az udvar végében keresztbe fordított elhelyezés.

A szalántai falurész épületállományából már nagyon kevés a hagyományos, paraszti életformához igazodó kialakítású, azok is legfeljebb tömegüket őrizték még úgy-ahogy meg. A lakóházak nagyobb része már a 20. század közepe utáni, vegyes stílusú, értéket nem képviselő épület.

A németi falurész házainak építészeti kialakítása ma is egységes, azonos kultúrájú, és időben is lehatárolható, a falu fénykorát jelentő 30-40 évre tehető. Mindegyikre jellemző a hosszú, sokhelyiséges, de egytraktusos alaprajz, az egyszerű, oromfalas, cseréppel fedett nyeregtető, a háromnyílású (két ablak és egy tornácajtó) utcai homlokzat, és általános az udvari homlokzat előtt végigfutó, nem túl széles, egyenes áthidalójú, négyzetes téglaoszlopokkal alátámasztott tornác.

Sajnos az utcai homlokzatok korszerűsítése miatt az eredeti nyílásrendszer és felületdíszítés szinte sehol sem maradt meg, általános a dörzsölt nemesvakolattal felújított, "lecsupaszított" épület, a beüvegezett tornác, és a nyílászárók előtt a csúnya műanyag redőny.

Németi - Zrínyi u. 34.

Az állattartás ma már másra használt gazdasági épületei mindkét falurészben viszonylag kicsik voltak, sehol nem haladták meg a lakóházak tömegét, díszítésük sem volt hivalkodó.

Védettségek:

Régészet:

Szalánta területén az "Öregtemplom" földrajzi név is utal korábbi település létére, melyet azonosítani is lehetett egy MÉV kutatófúrás utáni feltárással és terepbejárással. A területen őskori leletek, és egy középkori település nyomai kerültek elő.

Györffy szerint Eszterág-puszta ( E ) nevében Eszterág vagy Sztrák középkori magyar falu nevét őrzi, ezért régészeti érdekű területként védendő.

A "Faluhely " vagy "Szelistye" ( F ) dűlőnév szintén korábbi településre utal, ez Németiben is megtalálható.

Szalántáról került a Baranya Megye Múzeumba egy 22 db-os XIV-XVI. sz-i éremlelet ajándékozás révén, azonban ez nincs lelőhelyhez kötve.

Táj- és természet:

A Pécsről Harkány felé vezető 58. sz. út változatos tájképeinek egyik legmarkánsabb eleme a Németi templom és plébániaház remek érzékkel tájba illesztett együttese, amely az út mintegy 2 km. hosszúságú szakaszán tárul fel.

A település külterületén a tájhasználatot alapvetően a mezőgazdasági termelés határozza meg, uralkodók az összefüggő szántók, amelyeknél a nagyüzemi művelés miatt már eltűntek a korábbi - a tulajdonviszonyokra utaló - mezsgyehatárok (fa- és cserjesorok, árkok, stb.). Erdő alig van, csak az É-D irányú völgyekben futó patakokat kísérik keskeny sávban galériaerdők.

Műemlékvédelem:

Országos műemléki védelem alatt áll a katolikus templom (392 hrsz.) amelyet egy korábbi kápolna felhasználásával 1795-ben kezdtek el építeni, és 1804-ben szentelték fel Szent László tiszteletére, és a hozzá tartozó plébánia és melléképületei (394 hrsz. a műemlékjegyzékben szereplő 395 helyett)

Műemléki környezetük még nem lett lehatárolva.

védelmi javaslat

Régészet

Nyilvántartott régészeti lelőhely és környezet:

017/2-10, 012/8 hrsz

A területen minden, az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz a KÖH előzetes engedélye szükséges. A beruházások feltételeként előírt régészeti feltárások költségei a beruházót terhelik.

A kialakult használat folytatható, de attól a lelőhely nem károsodhat.

Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a végzett tevékenységet fel kell függeszteni, és a KÖH nyilatkozatát a további teendőkről be kell szerezni.

Régészeti érdekű terület (talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó terület):

037/8, 064, 165, 066, 067/1-3, 068/1-4, 069, 070, 072, 081/1-3 hrsz

A tervezett beruházásokhoz a KÖH véleményét be kell szerezni.

A munka megkezdéséről a KÖH tájékoztatandó.

Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a 2001. évi LXIV. tv. szerint kell lejárni.

Tájkép, tájhasználat

A templom és plébánia együttesére a rálátást biztosítani kell, azt akadályozó beépítés, vagy tájképi változtatás ne történjen.

Településszerkezet

Németi településrész településszerkezete védendő. Meg kell őrizni a falu középső, nagy egykori legelőjét, visszaállítva a korábbi csak gyepes felületet. Nem szabad megváltoztatni a körülötte lévő telekstruktúrát, a telkek szélességét, és a beépítések jellemzőit. Új épületet csak a meglévőkhöz igazodóan szabad elhelyezni és építeni.

Műemlékvédelem

A településen a KÖH nyilvántartásában a következő védett műemlékek szerepelnek:

M 269 Szalánta-Németi r.k. templom - hrsz: 362

M 10942 Szalánta-Németi r.k. plébániaház és melléképülete - hrsz: 394

A védett emlékek műemléki környezetébe tartozó ingatlanok, melyek építési hatósági ügyeibe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni:

- Zrínyi Miklós u. - 390/2 hrsz. temető

- Zrínyi Miklós u. 71. - 394,395 hrsz.

- Zrínyi Miklós u. 72. - 395/1 hrsz.

- Zrínyi Miklós u. 73. - 395/2 hrsz.

- Zrínyi Miklós u. 74. - 398 hrsz.

- Zrínyi Miklós u. 75. - 399 hrsz.

- Zrínyi Miklós u. 76. - 400 hrsz.

- Zrínyi Miklós u. 66. - 388 hrsz.

- Zrínyi Miklós u. 67. - 387 hrsz.

- Zrínyi Miklós u. 68. - 385,386 hrsz.

- Zrínyi Miklós u. 69. - 384 hrsz.

- Zrínyi Miklós u. - 383 hrsz.

- Zrínyi Miklós u. 70. - 381/1,2 hrsz.

- Zrínyi Miklós u. 68. - 384 hrsz.

- Zrínyi Miklós u. 68. - 384 hrsz.

- Zrínyi Miklós u. - 380/2 hrsz.

- külterület - 034

Országos védettségre javasolt: épületek:

- Eszterág-puszta - 072 hrsz - kápolna

- Eszterág-puszta - 082 hrsz - harangtorony

Helyi védettségre javasolt épületek, építmények:

- Hunyadi u. 116. - 179 hrsz - lakóház, volt fogadó

- Hunyadi u. 43. - 41 hrsz - iskola

- Eszterág-puszta - 081/2 hrsz - lakóház, volt intézői lakás

- Hunyadi u. 109. - 190/1 hrsz - lakóház

- Zrínyi Miklós u. 2. - 309 hrsz - lakóház, teljes porta

- Zrínyi Miklós u. 8. - 316 hrsz - lakóház

- Zrínyi Miklós u. 23. - 331/2 hrsz - lakóház

- Zrínyi Miklós u. 34. - 340 hrsz - lakóház

- Zrínyi Miklós u. 78. - 402 hrsz - lakóház

- Zrínyi Miklós u. 86. - 410 hrsz - lakóház

- Zrínyi Miklós u. 96. - 306 hrsz - lakóház

- Hunyadi u. 109. - 190/2 hrsz - kereszt

- Hunyadi u. vége - 077 hrsz - kereszt

- Barátság u. 4/a - 114 hrsz - kereszt

- Zrínyi Miklós u. - 307 hrsz - kereszt

- Németi temető - 390/2 hrsz - kereszt

- külterület - 016 hrsz - kereszt

változtatási szándékok és hatásuk

Szalánta a mai, mintegy 1000 fős népesség jelentős növekedésével számol. A természetes népszaporulat mellett főleg a betelepüléseket kívánják elősegíteni, kihasználva Pécs közelségét. Nagy távlatban 200 - 250 új lakótelek kialakítását tervezik, amely egyrészt mintegy 60 ha belterületbe vonásával, másrészt meglévő nagy telkek megosztásával lehetséges.

A bővítés a településszerkezet változását is eredményezi. A két településrész jobban össze fog épülni, de a Németi-patak völgye továbbra is beépítetlen lesz, a természetes elhatárolás megmarad. A bővítés Németi településszerkezete nem változhat, védelem alá kerül, csak a védett szerkezetet nem érintő területeken lesznek új beépítésre előirányzott területei. A szalántai falurészben az új beépítések szerkezete a korábbiak szerves folytatásaként, a morfológiai adottságokhoz igazodó új utcanyitásokkal valósulnak meg.

A település karaktere nemcsak a védett falurészen, de Németi egészében sem változik, az új építések csak a hagyományokat folytatva történhetnek.

A szalántai falurész jelenlegi, most sem egységes karaktere tovább fog változni, a helyi építési szabályzat azonban az alacsony intenzitású, a történeti beépítéshez visszanyúló falusias beépítést teszi kötelezővé, egységes falukép kialakítására törekedve.

A tájhasználatot és a történeti úthálózatot legjobban érintő tervezett változtatás az 58. sz. út elkerülő szakaszának építése, amely a település nyugati határán fog haladni, a Szalántát Garétól és Bostától elválasztó völgyben. Az út a belterület közlekedésből eredő terhelését nagyságrenddel fogja csökkenteni, az épített környezet minőségét lényegesen javítva, az épített örökség veszélyeztetettségét pedig lényegesen csökkentve.

A településkép feltárulása a maihoz képest a falu déli és a nyugati részén fog változni a tervezett új beépítések miatt. Az út felé forduló hátsókertek esetleges kedvezőtlen megjelenését kötelező fásítás szünteti meg.

A régészeti érdekeltségű területek közül az Eszterág-puszta területén feltételezett emlékanyag veszélyeztetett, mivel jelenleg is beépített, és későbbiekben intenzívebb beépítésre előirányzott. Itt az építési engedélyezési eljárásba az Örökségvédelmi Hivatalt be kell vonni. A többi területen a jelenlegi hasznosítás (mezőgazdasági művelés) megmarad.

A meglévő műemlék jelentősége és érvényesülése a műemléki környezet kijelölésével, a rálátás biztosításával emelkedik.

A településen az épített örökség értékes elemeinek fennmaradása, bemutatása a javasolt helyi védelmekkel biztosítható.

nyilatkozat

Az örökségvédelmi hatástanulmány Szalánta településrendezési terve munkarészeként a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet előírásai szerint készült, az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak megfelel.

A hatástanulmány elkészítésére a fenti rendelet szerinti jogosultsággal rendelkezem.

Lugosi Ágnes
okleveles építészmérnök
műemléki szakmérnök