Szalánta Községi Önkormányzat 10/1998./XII.03./ sz. Rendelete az iparűzési adóról
Bevezető

Szalánta Községi Önkormányzat a helyi adókról szóló és módosított 1990. évi C. tv. felhatalmazása és rendelkezései alapján 1999. január 1-jétől helyi iparűzési adót vezet be.

1.§

Adókötelezettség, az adó alanya
(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
(2) Az iparűzési adó hatálya kiterjed:
a.) Az önkormányzat illetékességi területén működő vállalkozásokra
b.) Jogi személyiségű szervezetre és vállalkozásra (jogi személy) valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra,
c.) a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező egyesülésére,
d.) vállalkozó igazolvánnyal rendelkező magánszemélyre.
(3) A (2) bekezdés b.) és c.) pontjában felsorolt adóalanyok közül mentes a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe fizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

2. §

A kivetett adó összegéről az önkormányzat a költségvetési beszámoló részeként tájékoztatja a község lakosságát.

3. §

Az adó mértéke
(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 1,5 %-a, de minimum 1.000 Ft.
(2) Ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett vállalkozói tevékenység esetén 1.500 Ft/nap átalány.

4. §

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése
(1) A vállalkozónak az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követően 1999. január 31-ig az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz. Amennyiben tevékenységét évközben kezdi meg, úgy a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül köteles azt a helyi adóhatósághoz bejelenteni.
(2) Az iparűzési adó megfizetésére kötelezett vállalkozónak az I. félévi adóelőleget március 15-ig, míg a II. félévi adóelőleget szeptember 15-ig kell megfizetnie. A vállalkozónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó 90%-ának megfelelő összegre az adóév december 20-ig kell kiegészíteni.
(3) A tevékenységét évközben kezdő vállalkozó adózó az adóelőleg félévre eső részét az adóelőleg-számítás alapjául vett időszakot követő 15 napon belül köteles teljesíteni.
(4) A helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. és jelen rendelet szerint megállapított adóelőleg és az éves adókötelezettség különbözetét a következő év május 31-ig benyújtandó bevallásban kell elszámolni, és a különbözetet megfizetni, vagy visszaigényelni.

5. §

Az adóalany köteles a bevezetett adó megállapításához szükséges valamennyi - az adóhatóság felhívásában megjelölt - adatot szolgáltatni.

6. §

A megállapított helyi adóval kapcsolatos eljárásban az e rendeletben, valamint a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. tv., és az adózás rendjéről szóló és módosított 1990. évi XCI. tv-ben foglaltakat kell alkalmazni.

7. §

Jelen rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon a körjegyző gondoskodik.
Szalánta, 1998. november 26.
Horváth Lászlóné dr. s.k. körjegyző
Dunai Zoltán s.k. polgármester
Kihirdetve: 1998. december 3.
Horváth Lászlóné dr. körjegyző

Kivonat a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. tv. Értelmező rendelkezéseiről
E rendelet alkalmazásában:

1.) Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.
2.) Külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban, továbbá az a jogi személy, gazdálkodószervezet, vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye (központja ) külföldön van, ide nem értve a Magyarországon működő telepeit, fiókjait, képviseleteit. 2/a.) Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződést a Földhivatalhoz benyújtották, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni.
3.) Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is - földhasználat és a lakásbérlet.
4.) Külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlete, ideértve a zártkertet is.
5.) Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben, vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel állandó vagy időszakos tartózkodást, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része.
6.) Építmény: olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás, (épület, műtárgy) amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény.
7.) Kiegészítő helyiség: az amely a lakás- és üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, stb.).
8.) Nevelési oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 20-23. §-aiban meghatározott intézmények elhelyezését biztosító épület. -4- 9.) Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog.
10.) állandó lakos: aki a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat illetékességi területén.
11.) Nettó árbevétel:
a.) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege, csökkentve a kamatozó értékpapírok eladási árában érvényesített kamatbevételként elszámolt összegével, a b-g.) pontokban foglalt eltérésekkel
b.) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, csökkentve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételével.
c.) a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel.
d.) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatok és kamatjellegű bevételekkel, csökkentve a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamatbevételként elszámolt összegével.
e.) külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott az a.) pont szerinti - illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b.) és d.) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti - nettó árbevétel
f.) a b.) - d.) pontban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház alapítvány, társadalmi szervezet, az általuk alapított intézmény, stb.) - könyvvezetési kötelezettségtől függően - a vállalkozási tevékenységből származó az a.) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele.
g.) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termék eladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval.
12.) Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából üzletszerűen végző
a.) vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély,
b.) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély.,
c.) mezőgazdasági termelést és ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély,
d.) az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján meghatározott feltételek szerint végezhető, de vállalkozói igazolványhoz nem kötött (pl.: egyéni ügyvédi, közjegyzői, önálló bírósági végrehajtói, magánorvosi, szakértői, tervezői) tevékenységet folytató magánszemély
e.) jogi személy, ide értve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő szervezetet is.
f.) egyéb szervezet
13.) Önkormányzat költségvetése javára megállapított adó: mindazon adók, illetékek, adójellegű kötelezettségek, amelyeknek az önkormányzat költségvetése javára teljesítését jogszabály írja elő.
14.) Telephely:
a.) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől - ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj vagy földgáz-kutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant.
b.) hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás.
15.)Szociális intézmény: a szociális ellátásról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás.
16.)Egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó vagy fekvőbeteg ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú, vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá amely gyógyszert forgalmaz.
17.) Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió Rt. a Magyar Televízió Rt., a Duna Televízió Rt, az MTI Rt., továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást nyújtók, ideértve a viziközmű társulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75%-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik.
18.) Belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlan nyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket.
19.) Ipari és mezőgazdasági tevékenység: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (TEÁOR) alapján az "A"-tól - "E"-ig terjedő tevékenységek.
20.) Szellemi tevékenység az SZJ 1411 és 1711 kódszám alá tartozó tevékenységek.
21.) Eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a számvitelről szóló tv. szerinti eladott áruk beszerzési értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - személyi jövedelemadóról szóló tv. hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgy évi árukészlet-beszerzésre fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró árukészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó árukészlet értékével. 22.)Anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a számvitelről szóló tv. szerinti anyagköltség. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló tv. hatálya alá tartozó pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgy évi anyagkészlet beszerzésére fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró anyagkészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó anyagkészlet értékével.
23.)Anyagkészlet, árukészlet: a számvitelről szóló tv. szerinti anyagkészletnek kereskedelmi árukészletnek minősülő, vásárolt készlet
24.)Alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbszámlázott, olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, valamint a továbbszámlázott közvetített szolgáltatások értéke, feltéve, hogy az eladott áruk beszerzési értékeként vagy anyagköltségként nem vette figyelembe.
25.) Közvetített szolgáltatások: az adóalany által igénybevett szolgáltatás harmadik személynek részben vagy egészben - változatlan formában - történő átadása
26.) Székhely: Belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában) a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban) az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen helyi hiányában vagy ha több ilyen hely van akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni.

Vissza