Szalánta Községi Önkormányzat 3/1999./II.26./ Önk. rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Szalánta Községi Önkormányzat a "gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról" szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29 §. (1)-(2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében (továbbiakban: Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, illetve az önkormányzat által biztosított, személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja.

I.
A rendelet célja, hatálya, ellátási formák

1. §

A rendelet célja, hogy a Gyvt. által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához, a helyi sajátosságokat figyelembe véve a feltételrendszert és eljárásokat szabályozza.

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Szalánta község közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen ott tartózkodó - magyar állampolgárságú, - állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, - a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekekre és fiatal felnőttekre, valamint szülőkre.
(2) Az önkormányzat - lakóhelytől függetlenül - rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít a község közigazgatási területén tartózkodó, arra rászoruló gyermek részére, feltéve, ha ennek hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné.

3. §

A gyermek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint:
a.) pénzbeli és természetbeni ellátások: - rendszeres gyermekvédelmi támogatás - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - tankönyvtámogatás - tanszertámogatás
b.) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások - gyermekjóléti szolgálat, - gyermekek napközbeni ellátása érdekében működtetett óvoda, általános iskolai napközi.

II.
Pénzbeli és természetbeni ellátások Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

4. §

(1) Az önkormányzat a gyermeket rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben.
(2) A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap havi átlagát kell figyelembe venni, kivéve, ha a jövedelmi viszonyokban igazolhatóan tartós romlás következett be. Ez esetben a kérelem benyújtását megelőző 2 hónap havi átlagát kell figyelembe venni.
(3) A jövedelem számításánál a Gyvt. 19. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(4) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-a.
(5) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás jogerős megállapítása esetén a teljes havi összeget kell folyósítani, ha a kérelmet a hónap 15. napjáig nyújtották be, a teljes havi összeg 50%-át kell folyósítani, ha a kérelmet a hónap 15. napja után nyújtották be. A folyósítás a feltételek fennállásáig tart. A jogosultság feltételeit az önkormányzat évente egyszer felülvizsgálja.
(6) Az önkormányzat a fiatal felnőttet rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíti, illetve a nagykorúság elérése előtt részére megállapított támogatást tovább folyósítja, ha középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Ezen ellátás addig az időpontig folyósítható, ameddig a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennáll, legfeljebb azonban a 25. életév betöltéséig. A támogatás feltételeit az önkormányzat évente egyszer felülvizsgálja.
(7) A támogatás folyósításának megszüntetéséről határozatot kell hozni. Ha a jogosultság a tárgyhónap 16. napját megelőzően szűnik meg, a megállapított ellátás összegének 50%-át, egyéb esetben a teljes összeget kell folyósítani a megszűnés hónapjában.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

5. §

(1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható annak a gyermeknek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került (pl.: a gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülők munkanélkülivé válása).
(2) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltak alapján csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.
(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege egyszeri alkalommal nem haladhatja meg a 3.000 Ft-ot.
(4) Egy naptári éven belül ugyanaz a gyermek legfeljebb 9.000 Ft erejéig részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban.
(5) Az a gyermek, akinek rendszeres gyermekvédelmi támogatást állapítottak meg, egy naptári éven belül csak legfeljebb 4.000 Ft erejéig részesíthető rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban. (6) Sürgős szükség esetén, illetve, ha a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyezteti, jövedelemigazolástól, illetve a (4)-(5) bekezdésben foglaltaktól függetlenül is nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

Tankönyvtámogatás

6. §

(1) Az önkormányzat - hivatalból, jövedelemre tekintet nélkül - a tanévkezdés megkönnyítése érdekében a szalántai lakóhellyel rendelkező általános iskolai tanulók részére a tanulmányok folytatásával járó anyagi terhek enyhítése érdekében tankönyvtámogatást biztosít.
(2) A Szalántán Intézményi Társulásban működő általános iskolába járó tanulók részére a támogatást az önkormányzat természetben nyújtja úgy, hogy a tanulók számára a tankönyvek árának 50 %-át kifizeti az intézmény részére.
(3) A képviselőtestület támogathatja a településen állandó lakással rendelkező alsó-, középfokú és felsőfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytatók tanévkezdését.
(4) A támogatás tanszervásárláshoz egyszer adható, az iskola megkezdésekor.
(5) A tanszertámogatást a szülőnek vagy az intézménynek kell kiutalni.
(6) A tanszertámogatás mértéke: - alsófokú tanintézet esetén: 2.000 Ft - középfokú tanintézet esetén: 3.000 Ft - felsőfokú tanintézet esetén: 4.000 Ft.

7. §

(1) A képviselőtestület támogathatja az általános és középiskolai diákoknak az oktatással összefüggő egyéb kiadásait is (tanulmányi kirándulás, versenyen való részvétel, tehetséggondozás)
(2) Ezt a támogatást az intézmény vezetője indítványára és javaslatára közvetlenül az intézménynek való átutalással lehet teljesíteni.
(3) A döntés a szociális rászorultság alapján - melyet a jelen Rendelet 5. §-ában leírtak alapján kell megállapítani - a polgármester hatáskörébe tartozik.

Természetben nyújtott ellátások

8. §

(1) A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.
(2) Természetbeni ellátások különösen: - gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása, - élelmiszerutalvány biztosítása
(3) A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról a megállapító határoz.
(4) A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha - a kérelem a gyermek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) támogatására irányul vagy - az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.

A pénzbeli és természetbeni ellátások eljárási szabályai

9. §

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmet szóban vagy írásban a Körjegyzőséghez terjesztheti elő a szülő vagy más törvényes képviselő. A szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(2) A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság elbírálásához kérelmező köteles csatolni:
a.) a 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot, a jövedelmi adatokra vonatkozó igazolásokkal együtt.
b.) a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,
c.) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében - ha nagykorúság után is folyósítják vagy akkor állapítják meg a támogatást - az oktatási intézmény igazolását a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról.
(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság elbírálásához az (1) bekezdés a.) pontjában foglalt nyilatkozatot és jövedelemigazolásokat, illetve fiatal felnőtt kérelme esetén az (1) bekezdés c.) pontja szerinti igazolást is be kell csatolni.
(4) E rendelet 5. § (1) bekezdése esetében a jövedelem számításánál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél 3 hónap, egyéb jövedelmeknél 1 év. Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 19. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása előtt környezettanulmányt kell készíteni, ha kétség merül fel a becsatolt nyilatkozat és igazolások valóságtartama tekintetében.

10. §

(1) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításával, felülvizsgálatával, az ellátás összegének, formájának megváltoztatásával, megszüntetésével, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás megtéríttetésével, ennek méltányosságból történő elengedésével, illetőleg a megtérítendő összeg csökkentésével kapcsolatos hatáskört a képviselőtestület gyakorolja.
(2) E rendeletben szabályozott tankönyv- és tanszertámogatás megállapításának hatáskörét a képviselőtestület a polgármesterre ruházza.

11. §

(1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás összegét a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig kell kifizetni . Erről a határozatban tájékoztatni kell a támogatás felvételére jogosultat.
(2) Ha a rendszeres gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában állapították meg, úgy a támogatás összegét az önkormányzat az illetékes intézménynek utalja át.
(3) Amennyiben a támogatás összege nem fedezi az étkezést fizetendő díjat, a különbözetet a kötelezettnek kell megfizetnie. Ha a megállapított támogatás összege nagyobb, mint a fizetendő díj, a különbözet pénzben kerül kifizetésre az (1) - (2) bekezdésben foglaltak szerint. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a természetbeni támogatást valamilyen okból nem lehet biztosítani (pl.: az étkeztetést biztosító gyermekintézmény zárva tartása, betegség, stb.) A fentiekről a kérelmezőt tájékoztatni kell.

III.
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Általános szabályok

12. §

(1) A személyes gondoskodás igénybevétele - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.
(2) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a jegyző a védelembevétel során az ellátás kötelező igénybevételét rendelheti el. (3) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja: a.) gyermekjóléti szolgálat b.) gyermekek napközbeni ellátása keretében: - óvoda - iskolai napközis foglalkozás

Gyermekjóléti szolgálat

13. §

(1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat családgondozó foglalkoztatásával biztosítja.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár - gyermek veszélyeztetettségére utaló - jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a családgondozónál lehet.
(3) Az ellátás biztosítását a családgondozó intézkedése alapozza meg.
(4) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39-40. §-ai határozzák meg.

Óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás

14. §

Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIV. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Térítési díj

15. §

(1) Az óvodai ellátás, illetve az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.
(2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetések intézményi térítési díjának mértékét az 1. számú mellékletét tartalmazza.
(3) Az 1. számú mellékletben megállapított intézményi térítési díj alapján, illetve a Gyvt. 148. § (5) bekezdésében szabályozott normatív kedvezmények figyelembevételével a személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg, s erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételértől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet.

IV.
Záró rendelkezések

16. §

(1) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Gyvt., továbbá "a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükkor felhasználható bizonyítékokról" szóló 133/1997.(VII.29.) Korm. rendeletben és a "gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló módosított 149/1997.(IX.10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.
Szalánta, 1999. február 23.
Horváth Lászlóné dr. s.k. körjegyző
Dunai Zoltán s.k. polgármester
Kihirdetve: 1999. február 23.
Horváth Lászlóné dr. Körjegyző

Vissza