Szalánta

Szalánta Községi Önkormányzat
7/2003.(X.10.) önk. rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Szalánta Önkormányzatának Képviselőtestülete a többször módosított 1990. évi LXV. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján, a területi sajátosságok és a helyi viszonyok figyelembe vételével az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

1) A rendelet területi hatálya Szalánta teljes közigazgatási területére terjed ki.

2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni, építési telket vagy területet kialakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó tervlap (Dévényi és Társa Kft. D-2003-7 munkaszámú, V-2 ÉS V-3 jelű tervlapja) együttes alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásai alkalmazandók.

1) A szabályozási tervek és jelen szabályozási előírások kötelező elemei, amelyek módosítása csak e rendelet módosításával lehetséges:

- belterületi határ és meglévő telekhatárhoz kötődő belterületi határmódosítás,

- közterületi telekhatárhoz kötött terület-felhasználási, övezeti és építési övezeti határvonalak,

- övezeti, építési övezeti előírások közül a beépítettségre, a teleknagyságra és az építménymagasságra vonatkozóak.

2) Jelen rendelet módosítása nélkül telekalakítási, elvi építési engedélyezési, vagy kitűzési terv alapján Önkormányzati Rendelettel módosítható, pontosítható elemek:

- közterületi telekhatárhoz nem kötött terület-felhasználási, övezeti és építési övezeti határvonal,

- a helyi védelemre vonatkozó, és a sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások.

3) Az övezeti előírásokban szereplő "épületszélesség" fogalom értelmezése:

- Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az egyes, külön tetővel fedett épületszárnyak szélességi mérete.

- az építmény alaprajzi kontúrvonalára állított függőleges síkra vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték az OTÉK 1. sz. mellékletének 23. a) és b) pontja szerint kiszámolva.

Az Önkormányzat Képviselőtestülete a 46/1997(XII.29.) KTM rendelet 9.§-ában meghatározottakon túl a következő építési tevékenységeket is engedélykötelessé teszi:

helyi védettségű építményen végzett, a homlokzati megjelenést befolyásoló bármilyen munkálat végzése,

helyi védettségű építményen vagy telkén bármilyen reklám, hirdetés elhelyezése,

2) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz, továbbá vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak (lásd: 1997. évi LXXVIII tv. 6.§. 1/b. bek.)

1) A Magyar Geológiai Szolgálat bevonása szükséges az építési engedélyezési eljárásba az alábbi esetekben:

négy beépített szintnél magasabb, vagy 7,0 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott és vázas tartószerkezetű épületeknél,

3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás),

abban az esetben, ha a lakosság, a tervező vagy az önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.

2) A településeken végzett tervezési, építési munkálatok során keletkező földtani, talajmechanikai és geotechnikai adatok MGSZ-hez történő adatszolgáltatása a 4/1997 (III.5.) IKIM-KTM-KHVM rendelet szerint kötelező.

3) A terven jelölt felszínmozgás-veszélyes területeken építési telek alakításának feltétele a beépítési feltételeket tisztázó mérnökgeológiai és geotechnikai szakági alátámasztó munkarész elkészítése.

4) A szabályozási terv előírásai szerint egyébként engedélyezhető építmény nem építhető, ha létesítése a felszíni vizek természetes elfolyását gátolja.

5) A településen 1,50 m-nél magasabb támfal csak növényzettel takartan létesíthető.

1) Termőföld más célú hasznosítását csak a területileg illetékes Földhivatal engedélyezheti.

Termőföldön történő beruházások engedélyezéséhez a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 70.§-a értelmében a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását meg kell kérni:

- termőföldön történő beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez,

- a más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez.

A talajvédelmi hatóság engedélyével, illetve hozzájárulásával végezhető csak a termőföldeken:

- a talaj vízháztartását befolyásoló vízrendezés és öntözés engedélyezése,

2) Azokon a jelenleg mezőgazdasági hasznosítású földrészleteken, amelyeket a terv beépítésre szánt területként kezel, a mezőgazdasági művelést mindaddig folytatni kell, amíg a tervezett beruházás tényleges megvalósítása el nem kezdődik.

- Az ásványi nyersanyag - a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3 § e) bekezdésében meghatározott talaj kivételével - kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, ill. nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

- A rendezési terv kivitelezéséhez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről kell beszerezni.

- A tervezett gyorsforgalmi út építésének céljára ásványi nyersanyag kitermelésére (bányanyitásra) a település külterületén engedély - az előírt eljárás szerint - a rendezési terv módosítása nélkül adható.

1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

2) A 1). bekezdésben foglaltakról eltérően építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor engedélyezhető, ha:

- az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt) elengedhetetlen munkálat elvégzésére irányul,

- a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban (tíz, vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé (amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetve az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni).

3) Az építési övezeti, illetőleg övezeti előírásokat a korábban épült épületek bővítése, átalakítása esetében is alkalmazni kell, de szabályos bővítés esetén a jelenlegi szabályozásnak meg nem felelő épületek, ill. épületrészek megtarthatók, meglévő alaprajzi kontúrjukon belül felújíthatók, korszerűsíthetők az országos szabályoknak megfelelően.

4) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például területelőkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

5) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

6) A javasolt új közterületekkel határos telkeken a kerítés csak a tervezett közterületi határvonalon építhető.

7) A csapadékvíz-elvezetéssel nem rendelkező területek beépítése előtt a vízelvezetésre vízjogi engedélyt kell beszerezni a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól.

8) Beépítésre szánt területen az építési telkek legalább az alábbi közműellátással építhetők be:

- csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerben, befogadóig elvezetéssel, vagy vízügyi hatósági engedéllyel telken belüli szikkasztással.

9) Beépítésre nem szánt területen a közművesítettség szükséges mértékét az építési hatóság az illetékes szakhatóságok állásfoglalása alapján határozza meg.

10) Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

4) A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

- közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely, töltőállomás) kialakítása

- építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok ideiglenes elhelyezése, ideiglenes építőanyag tárolás.

Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok

1) Állattartó épület ott létesíthető, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi.

2) A meglévő gazdasági épületek állattartási épületté történő átalakítási, bővítési munkái is építési engedélyhez kötöttek, állattartásra szolgáló épületté átalakításkor az engedély megadása előtt ki kell kérni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint az Állategészségügyi Állomás véleményét.

3) Trágya- és trágyalétároló nem létesíthető felszíni víztől, ivóvíznyerő helytől 100 m-en belül.

2) A település belterületébe az alábbi helyrajzi számú, beépítésre szánt területbe sorolt földrészletek bevonhatók:- 0112

3) A település beépítésre nem szánt területei közül az alábbi helyrajzi számúak vonhatók belterületbe:

4) A belterületbe vonásra csak a terv szerinti területfelhasználás érdekében, azt közvetlenül megelőzően kerülhet sor.

6) Ipari gazdasági területként beépítésre szánt és szükség szerint művelésből kivonható:

- a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja fel;

- a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja;

- a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja;

- az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

2) A község beépítésre szánt területei a következő területfelhasználási egységekbe soroltak:

3) A község beépítésre nem szánt területei a következő területfelhasználási egységekbe soroltak:

4) A területfelhasználási egységeket, határaikat, és jelkulcsukat a V-2 és V-3 jelű szabályozási terv tartalmazza.

1) A falusias lakóterület 5 építési övezetbe sorolt. Az egyes övezetek lehatárolását a V-3 jelű tervlap ábrázolja.

a) A lakóterületen a megengedett minimális teleknagyságnál nagyobb, de annak kétszeresét el nem érő telken újonnan legfeljebb két különálló épület, ezen belül egy lakóépület helyezhető el.

b) A megengedett minimális teleknagyság kétszeresénél nagyobb telken újonnan legfeljebb három különálló épület, de legfeljebb két lakóépület elhelyezése engedélyezhető. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés megváltoztatási engedélyezésének esetében is alkalmazni kell.

c) Az övezetben meghatározott kialakítható telekméretet el nem érő, de az előírások alapján még beépíthető telken csak egy épület, ezen belül legfeljebb két önálló rendeltetési egység, illetve egy lakás építhető.

d) Az egyes építési övezetekben meghatározott építménymagasságok értékét az utcai homlokzat magassága külön sem lépheti túl.

e) Az LF-1, Lf-3, Lf-4, és Lf-5 jelű övezetekben az egymás melletti főrendeltetésű épületek utcai homlokzatmagassága legfeljebb 1,5 m-rel térhet el egymástól.

a) Az Lf-1 jelű építési övezet a szalántai falurész kialakult, hagyományos, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű része.

b) Az Lf-2 jelű építési övezet a védett településszerkezetű németi falurész kialakult, hagyományos, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű része.

- a lakosság alapfokú ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

- az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában meghatározott melléképítmények.

e) A fő rendeltetést kiegészítő funkciókat tartalmazó épületeket a főépület mögött, annak takarásában, az előírt védőtávolságok megtartásával kell elhelyezni. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha a szomszédos ingatlanokon ezeket az épületeket tömbösítetten, vagy ikerszerűen kívánják megvalósítani. Ilyen épületelhelyezés a tűzvédelmi szabályok betartásával, a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával engedélyezhető.

f) Ahol a terv jelöli, az épületeket a terv szerint jelölt hátsó építési határvonalon belül, ahol a terv nem jelöli, az épületeket a telek homlokvonalától számított 100 méteren belül lehet elhelyezni.

g) Azokon a területeken, ahol a terv a meglévő telkek megosztásával új telkek kialakítását irányozza elő, a meglévő, visszamaradónak szánt telkeken építés csak úgy engedélyezhető, hogy a későbbi telekalakítás megvalósítható legyen.

- új telket kialakítani megosztással csak akkor lehet, ha az új és a visszamaradó telek mérete eléri az 1200 m 2 -t;

- meglévő telkek esetében a telekegyesítés, a telekhatár-rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetőleg telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, de a korábbinál kedvezőbb állapotot eredményez;

- meglévő, beépített telket érintő telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha a kialakuló telkek beépítettsége az övezeti előírásoknak megfelel;

- nyeles telek csak abban az esetben alakítható ki, ha meglévő, közterületi kapcsolattal nem rendelkező telek megközelítésére szolgál.

(^x) = Szabadon állóan beépíthető a 16 m-nél szélesebb telek, ha a szomszédos telkek oldalhatáron álló épülettel történő beépítését nem akadályozza meg.

(^xx) = A számított beépítettséget meghaladóan már beépített telek beépítettsége visszaépíthető.

(^xxx) = A kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal épülő bővítmények, illetve új épületek esetében az OTÉK 36.§ (2) szerinti legkisebb távolság csökkenthető, de a csökkentés mértékének pontosítására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.

(^x) = A számított beépítettséget meghaladóan már beépített telek beépítettsége visszaépíthető.

(^xx) = A kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal épülő bővítmények, illetve új épületek esetében az OTÉK 36.§ (2) szerinti legkisebb távolság csökkenthető, de a csökkentés mértékének pontosítására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.

- A településszerkezetileg védett területen a kialakult utcaképhez (előkert, épületszélesség, építménymagasság, tetőforma, stb.) illeszkedni kell, ennek bizonyítására az építési engedélykérelmekhez minden esetben csatolni kell a szomszédos két-két ingatlant is ábrázoló 1:200 méretarányú utcaképet és az épületek fotóit.

- A szabályozási terven jelölt telkek hátsó, 100 m-en túli része önálló telekként, mezőgazdasági művelés céljára leválasztható, de a visszamaradó telekrésznek el kell érnie az 1200 m²-t. Az így kialakított új telek belterületi kertként használható, azon csak terepszint alatti építmény, illetve legfeljebb egy, gazdasági célt szolgáló építmény helyezhető el, 3 %-os beépítettséggel és 3,5 m-es építménymagassággal, a hátsó, mezőgazdasági úttól min. 10,0 m-es előkerttel.

a) Az építési övezet a település újonnan beépítésre szánt falusias lakóterülete.

-a lakosság alapfokú ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület,

- az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában meghatározott melléképítmények.

c) Az újonnan belterületbe vonandó területekre telekalakítási tervet kell készíteni.

d) A terven jelölt, hátsó telekhatár menti fásítást az építési engedélyezési eljárások során kell kötelezően előírni.

e) Az Lf-3 építési övezet részletes telekalakítási és beépítési előírásai:

a) Az övezet a település részben kialakult, szabadon álló beépítésű része.

- a lakosság alapfokú ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, épület,

- az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában meghatározott melléképítmények.

c) Lf-4 jelű építési övezet részletes telekalakítási és beépítési előírásai:

a) Az építési övezet a település kialakult, többlakásos épületekkel szabadon álló jelleggel beépített része.

b) Az építési övezetben telekalakítás, új lakóépület építése, vagy a meglévő alapterületi bővítése csak kétlépcsős engedélyezési eljárással történhet. (1. lépcső: a telek kialakítását, a beépítés építészeti követelményeit tisztázó, a települési főépítésszel, annak hiányában a területi főépítésszel véleményeztetett elvi építési engedélyezési terv; 2. lépcső: építési engedélyezési terv).

c) A különálló melléképületek elhelyezésére a OTÉK előírásai alkalmazandók.

1) Az építési övezet a település új beépítésre szánt nagytelkes területe.

2) A belterületbe vonandó területekre telekalakítási tervet kell készíteni.

- az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. a), b), c), d), e), f), g), h), i), m), n) pontjában meghatározott melléképítmények.

(^x)= Utcára merőleges tetőgerinc esetén a tető az utca felé eső részen csak kontyolt, vagy legalább az oromfal félmagaságáig csonka kontyolt lehet.

1) A terület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló épületek elhelyezésére szolgál.

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

- egyéb, a lakófunkciót nem zavaró közösségi szórakoztató, kulturális épület,

3) A Vt-1 jelű övezet a kialakult, nagyrészt ma is intézményi funkciókat befogadó terület.

a) Az építési övezetben telkenként egy főrendeltetésű épület és legfeljebb egy, a főfunkciót kiszolgáló épület helyezhető el.

b) Az építési övezetben elhelyezhető lakóépületek bruttó szintterületének legalább 20 %-án a 2) pont szerinti közösségi (nem lakás) funkciókat kell lehelyezni.

c) A Hunyadi útra néző épületrészek földszintjén lakás nem helyezhető el.

d) A Hunyadi útra nyíló helyiségeknél biztosítani kell az egyes funkciókra előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]

e) Az építési engedélykérelem mellékleteként a telek előtti közterület kialakítására az Önkormányzattal és a közút kezelőjével egyeztetett tervet kell benyújtani.

f) A közterületi telekhatáron kerítés nem létesíthető, az előkertet is közhasználatú területként kell kezelni.

g) Az OTÉK szerint számított parkolók közül azokat, amelyek közcélú funkciók miatt szükségesek, az Önkormányzat hozzájárulásával az építési övezet előtti közterületen is el lehet helyezni.

h) Az építési övezet részletes telekalakítási és beépítési előírásai:

4) A Vt-2 jelű övezet az új beépítésű lakóterületek kiszolgálására fenntartandó, elsősorban intézményi funkciókat befogadó épületek elhelyezésére szánt terület.

a) Az építési övezetben elhelyezhető épületek bruttó szintterületének legfeljebb 75 %-án létesíthető lakás funkció.

b) A Hunyadi útra néző épületrészek földszintjén lakás nem helyezhető el.

c) A Hunyadi útra nyíló helyiségeknél biztosítani kell az egyes funkciókra előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]

d) Az építési övezet részletes telekalakítási és beépítési előírásai:

1) A terület a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

2) A területen az OTÉK 19.§ (2) és (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

3) Az építési telkek szabályozási terven jelölt más területfelhasználási egységgel érintkező telekhatárai mellett, kertészeti terv alapján védőfásítás telepítendő, melyet az építési engedélyezési eljárás során kell előírni.

4) Több épület egy építési telken történő elhelyezési igénye esetén az építési engedély kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után adható ki (1. lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv, 2. lépcső: építési engedélyezési terv).

1) A Gip-1 jelű építési övezet a védőtávolságot igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál.

a) Az építési övezetben telekalakítás és építés csak kétlépcsős engedélyezési eljárással történhet. ki (1. lépcső: a telek kialakítását, a beépítés építészeti követelményeit tisztázó, a települési (ennek hiányában a területi) főépítésszel véleményeztetett elvi építési engedélyezési terv; 2. lépcső: építési engedélyezési terv).

b) Az építési telkek más területfelhasználási egységbe tartozó telekkel érintkező határai mellett, saját területen belül, kertészeti terv alapján védőfásítás telepítendő és tartandó fenn, amelyet bármely, a HÉSZ érvénybe lépése után engedélyezett építés részeként kell előírni.

c) A Gip-1 jelű építési övezetre vonatkozó irányadó telekalakítási és beépítési előírások:

a) Az építési övezetben telekalakítási igény esetén a teljes tömbre kiterjedő telekalakítási tervet kell készíteni.

b) Egy telken több épület elhelyezésének igénye esetén az engedélyezés csak kétlépcsős engedélyezési eljárással történhet. ki (1. lépcső: a telek kialakítását, a beépítés építészeti követelményeit tisztázó, a települési (ennek hiányában a területi) főépítésszel véleményeztetett elvi építési engedélyezési terv; 2. lépcső: építési engedélyezési terv).

c) Az építési telkek más területfelhasználási egységbe tartozó telekkel érintkező határai mellett, saját területen belül, kertészeti terv alapján védőfásítás telepítendő és tartandó fenn, amelyet bármely, a HÉSZ érvénybe lépése után engedélyezett építés részeként kell előírni.

d) A Gip-2 jelű építési övezetre vonatkozó irányadó telekalakítási és beépítési előírások:

(^X) = Az előkertben egy legfeljebb 15 m² alapterületű és 4,0 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető

1) A külterületi építési övezetben az OTÉK 22.§ (1)-(2) bekezdése szerinti épületek, valamint olyan építmények helyezhetők el, amelyek az üdülési rendeltetést nem zavarják.

2) Telekalakítás csak kétlépcsős eljárással engedélyezhető, első lépésben elvi építési engedélyt kell beszerezni a beépítési lehetőségek tisztázására.

4) Az épületek által elfoglalt terület nem haladhatja meg az övezet területének 5 %-át építménymagasságuk - a kilátótorony kivételével - nem haladhatja meg a 6,0 m-t. A zöldfelület minimális étéke a vízfelület nélküli terület 80 %-a. Terepszint alatti létesítmény építése csak a talajvíz várható szintjét tisztázó alátámasztó munkarész alapján engedélyezhető.

1) A Ki-1 jelű, különleges intézményi építési övezetbe a település kialakult, intézmények elhelyezésére használt és a bővítésükre szolgáló területek területei tartoznak.

a) Az építési övezetben telekalakítás és a jelenlegi funkciótól eltérő hasznosítású épület építése csak kétlépcsős engedélyezési eljárással történhet. ki (1. lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó, a települési (ennek hiányában a területi) főépítésszel véleményeztetett elvi építési engedélyezési terv; 2. lépcső: építési engedélyezési terv).

b) A telkek beépítettsége nem haladhatja meg a 25 %-ot, a zöldfelület értéke min. 30 % legyen.

c) Az elhelyezhető épületek formálását és építménymagasságát a környezethez igazodóan kell meghatározni.

2) A Ki-s jelű építési övezet a település elsősorban sporttevékenység céljára szolgáló területe.

b) A terület beépítettsége legfeljebb 10 % lehet, a zöldfelületnek el kell érnie a teljes terület 60 %-át.

e) A szabályozási terven jelölt védőfásításokat az építési, illetve a telekalakítási tervek engedélyezésének feltételéül kell előírni.

a) A területen a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLlll. törvény és az ennek végrehajtásáról szóló 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.

b) A temető területén csak a használatához és fenntartásához szükséges épületek és építmények helyezhetők el.

c) Az elhelyezhető építmények legnagyobb építménymagassága 4,5 m, mely nem vonatkozik harangtoronyra ill. haranglábra.

d) A temető telekhatárától mért 50 m-en belül az adott építési övezetben egyébként elhelyezhető építmények csak akkor építhetők, ha azok kegyeleti és egészségügyi szempontból nem zavaróak.

4) A K-z jelű terület a közparkhoz csatlakozó, horgásztó körüli rekreációs övezet.

a) Az övezetben telekalakítás csak telekalakítási terv alapján engedélyezhető. A kialakítható legkisebb telekterület 2000 m².

c) Kerítés csak közterületi határvonalon, élősövénnyel takartan, max. 1,80 m magassággal építhető.

1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel.

Út	Közlekedési terület jele	Kategória		Közlekedési terület szélessége
		jelenleg	távlatban
58. sz. út jelenlegi nyomvonala 58. sz. út tervezett nyomvonala	Köu-1	külterületi II. rendű főút (K.IV.B.)	külterületi mellékút bekötőút (K.VI.B.) külterületi II. rendű főút (K.IV.B.)	meglévő (18-22 m) 22 m
5828.sz. Szalánta Görcsöny összekötő út	Köu-2	külterületi mellékút, összekötő út (K.V.B.)	külterületi mellékút, összekötő út (K.V.B.)	meglévő (14- 18 m)
57111. sz. németi bekötőút	Köu-3	külterületi mellékút bekötőút (K.VI.B.)	belterületi mellékút gyűjtőút (B.V.c.B.)	meglévő (20-22 m)
mezőgazdasági utak	Köu-4	külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.C)	külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.C)	8,5 m
Hunyadi u. (jelenleg 58. sz. út) Zrínyi M. u.	Köu-5	belterületi II. rendű főút (B.IV.b.B.) belterületi gyűjtőút (B.V.c.B.)	belterületi mellékút gyűjtőút (B.V.c.B.) belterületi gyűjtőút (B.V.c.B.)	meglévő (16-24 m) meglévő (12-20 m)
Új lakó és kiszolgáló utak Meglévő kiszolgáló utak	Köu-6	(B.VI.d.D.)	(B.VI.d.D.) (B.VI.d.D.)	12-16 m 6-20 m
Kerékpárút	Köu-7		(K.IX.)	6-20 m

3) A közúti közlekedési területen az OTÉK 26. § (1) bekezdése, és a (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények helyezhetők el. Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési terület 1 %-át, építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg.

4) Országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

5) Az 58-as út belterületi szakaszán a burkolat szintjének további megemelése nem engedélyezhető. A belterületi bevezető útszakaszon és a Németi leágazásnál forgalomlassító szigeteket kell kialakítani.

6) Az utak mellett fedett vagy nyílt árkokkal kell gondoskodni a felszíni vizek eróziómentes gyűjtéséről és elvezetéséről.

7) A település területén a telkek megközelítésére szolgáló magánutakat legalább 4,0 m szélességgel kell kialakítani.

8) A "Kkö" jelű övezet az igazgatási területen található víztározó területe, ill. védőterülete, ahol csak az üzemeltetéshez szükséges építmények helyezhetők el.

9) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Az elhelyezésnél az MSZ 7487/2 szabványt és a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. Az előírások szerinti védőtávolságokon belül mindennemű tevékenység csak a közmű üzemeltetőjének hozzájárulásával végezhető.

10) A nem közterületen lefektetett vízvezetékek szabályozási terven is jelölt védőtávolságán (5-5 m-es sáv) belül épület, építmény nem építhető, a talaj 30 cm-nél mélyebb művelése is tilos.

11) Új közművezetékek létesítésénél, illetve meglévő átépítésénél a településképi megjelenésre és az utcai fásítások igényére figyelemmel kell lenni.

12) A 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési hálózatok szabadvezetékeit közös oszlopsoron kell elhelyezni.

13) A 0107/ 21-82 hrsz-ú telkek lakótelekké sorolásának feltétele a villamos távvezeték áthelyezése.

14) A szabályozási terven jelölt nagyközépnyomású gázvezeték biztonsági övezetére a 6/1982. (V. 6.) IpM rendelet előírásait meg kell tartani.

15) A lehatárolt műemléki környezetben az elektromos és a távközlési hálózat új vezetékeit föld alatti építéssel kell megoldani, a meglévő légvezetékeket korszerűsítés esetén - ha az műszakilag megoldható - szintén földbe kell helyezni.

16) Új távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) belterületen nem létesíthető, egyéb helyen elhelyezése egyedi elbírálás alapján, a Duna-Dráva Nemzeti Park szakvéleményének megfelelően történhet, és csak az Önkormányzat hozzájárulása esetén építhető meg.

17) A szabályozási terven jelölt fényvezető távközlési földkábel közelében földmunkával járó tevékenyég végzése előtt a kezelő MATÁV Rt. Tapolcai Távközlési Centrumával egyeztetni kell.

1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

2) A közparkok legalább 75 %-át zöldfelülettel, illetve vízfelülettel fedetten kell kialakítani.

a) A Z-1 jelű övezetben csak pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), valamint kilátó helyezhető el.

b) A Z-2 jelű övezetben az OTÉK 27.§-ban foglalt épületek és építmények helyezhetők el legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és 4,5 m-es építménymagassággal.

c) Németi falurész központi, településszerkezetileg védett zöldterületén építményt elhelyezni, növényzetet telepíteni csak a teljes területre készített kertészeti terv alapján lehet.

2) Az Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen épület újonnan nem helyezhető el.

3) A 100 000 m2-t meghaladó nagyságú Eg jelű gazdasági célú erdőterületeken legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal.

4) A gazdasági célú erdőterületeken az erdő szakszerű művelését biztosítani kell.

5) Fentieken túlmenően a területen a természet védelméről szóló 1996. évi Llll. törvény, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LlV. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell megtartani.

2) A termőföld és a természeti értékek megóvása érdekében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi Llll. törvény vonatkozó rendelkezéseit figyelembe kell venni.

3) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza. Minden beruházáshoz (építmény építése, ültetvény telepítése, stb.) illetve a művelési ág megváltoztatásához a talajvédelmi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.

4) Az Mg jelű övezetre az OTÉK 29.§ (1) és (3)-(8) előírásai alkalmazandók.

- 1000 m2 összes szintterületet meghaladó nagyságú épület csak kétlépcsős engedélyezési eljárásban (1. lépcső: a telek kialakításával és beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó, a települési (ennek hiányában a területi) főépítésszel véleményeztetett elvi építési engedélyezési terv; 2. lépcső: építési engedélyezési terv).

- A nem szántóként nyilvántartott területeken a művelési ág nem változtatható meg, a nyilvántartásnak megfelelő használat és kezelés biztosítandó.

- A szántó művelési ág a szakhatóságok előírásainak figyelembe vételével erdő, gyümölcsös és gyep (rét, legelő) művelési ágra megváltoztatható.

5) Az Mg-t jelű övezetbe a vízfolyásokat kísérő mocsarak és gyepek tartoznak.

- Az övezetben csak sétaút, kerékpárút és pihenőhely létesíthető, építmény nem helyezhető el.

- A művelési ágnak megfelelő használatot, vegetációs időszakban a rendszeres kaszálást biztosítani kell.

- A növényzetet megváltoztatni csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával szabad.

- a folyóvizek (patakok, állandó és időszakos vízfolyások) medre és partja,

2) A területen építményeket elhelyezni csak az OTÉK 30.§ (2) bekezdése szerint lehet. Egyéni horgásztanyák nem építhetők.

3) A területen a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999.(lll.18.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani.

4) A V-1 jelű övezetbe a közterület jellegű vízgazdálkodási területek tartoznak.

5) A V-2 jelű övezet a lakótelkeken szolgalmi joggal kialakított, illetve kialakítandó vízelvezető rendszer területe.

6) Vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez, annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz az 1995. évi LVII. tv. szerinti vízjogi engedély szükséges.

1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jóváhagyáskor: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tartalmazza.]

2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jóváhagyáskor: a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]

3) Fl és Lke jelű övezetekben telepengedély az alábbi tevékenységekre nem adható ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint):

vegyi anyag készítő és előállító [24.1, 24.2], építési betontermék-gyártás [26.61], előkevert beton gyártása [26.63], habarcsgyártás [26.64], egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása [26.66], kőmegmunkálás [26.70], csiszoló termék gyártása [26.81], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [27.10], öntött cső gyártása [27.21], acélcső gyártás [27.22], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [27.31], alumíniumgyártás [27.42], ólom, cink, ón gyártása [27.42], rézgyártás [27.44], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [28.11], fémtartály gyártása [28.21], fémalakítás, porkohászat [28.40], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [28.51], gépgyártás [29.24, 29.31, 29.32, 29.40, 29.51, 29.52, 29.53, 29.54, 29.55, 29.56], autóbontó [50.20.], műanyag-feldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás [25.24].

4) A jelenleg a meglévő területen üzemelő és a fenti kizáró listán szereplő tevékenységek esetén üzemelés-technológiai terv készítése, majd az érintett szakhatóságok értékelése alapján dönthető el a feltételekhez kötött telepengedélyek kiadása.

5) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő területen a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl.zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

6) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

7) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell az előírásokat és a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait. [Jóváhagyáskor: a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.]

8) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jóváhagyáskor: a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a és 2. sz. melléklete szerint.]

9) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat.

Környezetterhelési határértékek

1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jóváhagyáskor: A levegő védelmével kapcsolatosan a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza, melyből a tervezési terület meghatározott részein a 2. sz. melléklet ökológiai határértékeit kell alkalmazni. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kW_th és az ennél nagyobb, de 50 MW_th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]

2) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. [Jóváhagyáskor: a határértékeket a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet alapján a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet határozza meg.]

3) A kiépítendő közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jóváhagyáskor: a küszöbértékeket a csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet tartalmazza.]

4) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jóváhagyáskor: a zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértéket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]

5) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]

6) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jóváhagyáskor: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KÖM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]

7) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]

Speciális eljárási szabályok

1) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. [Jóváhagyáskor: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet tartalmazza.]

2) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jóváhagyáskor: A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek körét a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza.]

3) Szalánta a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint C kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet. [Jóváhagyáskor: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet és a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet határértékei betartása szerint történhet.]

4) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint a szabályozási tervlapon szerepeltetett védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jóváhagyáskor: a vízügyi követelményeket a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet tartalmazza.]

5) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni [Jóváhagyáskor: az 1994. évi LV. törvény 70.§-ának előírásai szerint].

6) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jóváhagyáskor: a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]

7) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. [Jóváhagyáskor: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17.§ (4) bekezdés és 18.§.]

8) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jóváhagyáskor: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet és a 102/1996. (VII.12). Korm.rendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.]

1) A természeti területek és értékek megóvása érdekében a természet védelméről szóló 1996. évi Llll. törvény, az erdők védelmében az 1996. évi LlV. törvény rendelkezéseit, továbbá a természetvédelemmel összefüggő, előző törvényekben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Llll. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

2) A művelési ágak intenzívebb irányú megváltoztatása nem engedélyezhető.

Építési hatósági ügyeiben, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben foglalt egyéb esetekben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes eljárni.

2) A védett értékek műemléki környezetébe tartozó ingatlanok, melyek építési hatósági ügyeibe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni:

3) A település különböző fokozatú régészeti védettségű területeit a V-2 és V-3 jelű tervlap tünteti fel.

A területen minden, az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz a KÖH előzetes engedélye szükséges. A beruházások feltételeként előírt régészeti feltárások költségei a beruházót terhelik.

Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a végzett tevékenységet fel kell függeszteni, és a KÖH nyilatkozatát a további teendőkről be kell szerezni.

b) Régészeti érdekű terület (talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó terület):

Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a 2001. évi LXIV. tv. szerint kell lejárni.

4) Németi falurész V-3 jelű terven jelölt része településszerkezeti védelem alá tartozik.

a) A területen a kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési helyek megőrzendők.

b) Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata a hagyományos épületekéhez illeszkedjen, homlokzatuk szélessége, oromzata, gerincmagasságuk a kialakult méretekhez igazodjon.

6) A település jellegzetes építészeti karakterének megőrzése érdekében az Önkormányzat helyi védetté nyilvánítja a következő épületeket, ill. építményeket:

7) A helyi és a településszerkezeti védelem alatt álló területen minden építési engedélykérelemhez mellékelni kell a szomszédos 2-2 ingatlan fotóit a megfelelő nézőpontokból, utcafronti építés esetén pedig a szomszédos 2-2 épületet is ábrázoló utcakép tervét.

8) A helyi védelem alatt álló épületeken és építményeken végzendő bármilyen külső megjelenést érintő beavatkozás az egyébként nem engedélyköteles tevékenységek is (pl. homlokzatfestés, tetőhéjazat cseréje, nyílászáró átalakítás, stb.) csak építési engedély alapján végezhető. Az építési engedélykérelemhez csatolni kell az épület, építmény 1:100 léptékű felmérését, és részletes fotódokumentációját is. Az engedélyezési terveket a települési ennek hiányában a megyei főépítésszel véleményeztetni kell.

9) Az építési engedélyezés során a településrendezési terv alátámasztó munkarészeként készített örökségvédelmi hatástanulmányban épületenként, építményenként rögzített előírásokat kell betartani.

10) Helyi védettségű épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti tömeg- és homlokzatkialakítás ne változzon. A bővítés lehetőleg az oldalhatár mentén hosszirányban történjen, vagy megfelelő telekszélesség esetén az eredeti épülettömeget meg nem haladó magasságú (építmény- és tetőmagasságú), azonos tetőhajlású és -anyagú, keresztszárnnyal, amelyet az utcai homlokzattól legalább 7 m-re hátra kell húzni.

11) A belső átalakítások, korszerűsítések során az eredeti szerkezeteket és a fő tereket lehetőleg meg kell tartani.

12) Helyi védettségű épület bontására csak a visszafordíthatatlan műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedélykérelemhez csatolni kell az épület 1:100 léptékű felmérését és részletes fotódokumentációját.

13) A településen belül az épületek utcai homlokzatán szabadon semmilyen vezeték nem vezethető, csak falba süllyesztve és elvakolva.

14) A település teljes területén a lakóépületek csak magastetővel építhetők. A tetőfedés anyaga nem lehet hullámpala, törekedni kell a cserép vagy ahhoz hasonló, és ezen belül az égetett cserép színéhez hasonló színű anyagok használatára.

15) Helyi védettség alá helyezés, illetve annak megszüntetése Önkormányzati rendelettel történhet, amelyet bármely természetes, vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, erre településrendezési tervművelet, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.

- pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),

1) Az 1996. évi XXXI. tv. 18.§ (2) bekezdés a) pontja szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján kell biztosítani.

2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint amelyhez az OTSZ 46.§-a szerint előírt, a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból az oltóvíz-intenzitás biztosítható.

3) A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

4) A kialakult, már beépített telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal épülő bővítmények, illetve új épületek esetében a szabályzat szerinti oldalkertek mérete az illetékes tűzvédelmi szakhatóság szakvéleménye alapján csökkenthető.

1) A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítás érdekében azok aktualitása esetén az ÉTV 17. §-ában foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül, külön önkormányzati rendelet szerint.

Az érintett területeken az 1999. évi CXV. törvény 16.§-a szerint kell eljárni.

A települési önkormányzat közérdekű cél - új lakóterület megvalósítása érdekében - elővásárlási jogot állapít meg a következő telkekre:

Az érintett területeken az 1999. évi CXV. törvény 16.§-a szerint kell eljárni.

E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv az elfogadásától számított 30. nap után lép hatályba. Rendelkezéseit, a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.