^{TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM} 

Táji jellemzők  

Szalánta a Mecsek és a Villányi-hegység között helyezkedik el, a Baranyai-dombság kistájon, amely a Dunántúli-dombság nagytáj, a Mecsek és Tolna-Baranyai dombvidék középtáj része. 

Geomorfológiailag a Mecsek-Villányi-hegység közötti dombvidéken, annak szinte mértani közepén fekszik. Ez a terület gyengén kiemelt, általában pannon alapzatú, lösszel vastagon fedett dombvidékként jellemezhető. A fiatal és gyenge kiemelkedés következtében platók jellemzik. A dombvidék déli részén intenzív süllyedés érzékelhető, a Mecsek D-i előterétől a Villányi-hegység lábáig.

Az egész dombvidékre uralkodóan nyomja bélyegét egy ÉNy - DK csapású mélyszerkezeti árokrendszer, amelyben később kisebb jelentőségű, de a mai völgyhálózatot alapvetően meghatározó kisebb törések történtek az újpleisztocén végén.  

Az általános földtani felépítés alapján a terület felszín közeli rétegeit 0,5-15 m vastagságban pleisztocén korú kőzetlisztváltozatok építik fel. A kőzetlisztes összlet alatt nagyobb vastagságú felsőpannon agyagos, agyagmárgás, homokos képződmények találhatók, míg a vízfolyásmedreket fiatal korú, laza szerkezetű holocén öntésüledékek töltik ki. A kőzetliszt tartalmú rétegek erózióra különösen érzékenyek, a meredek domb- és völgyoldali részeken települve felszínmozgásos jelenségek kialakulására különösen hajlamosak.

Talajára a különböző típusú barna erdőtalajok a jellemzőek, leggyakoribb Raman-féle barna erdőtalaj. 

Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, a nyár mérsékelten forró, a tél viszonylag enyhe. Az évi középhőmérséklet 10,0 - 10,5 C^O (Pogány) körül alakul. A napi középhőmérséklet április 10. körül emelkedik 10 C^C fölé, és általában október 21-ig marad fölötte. A fagymentes napok száma több mint 200. A sugárzási adottságok kedvezőek, hőigényes növények termesztésére kiválóak. A dombvidék változatos felszíne, a talajfelszín rendkívül változó kitettsége - a reliefenergia - gazdag és változatos mikroklíma térségek kialakulását idézi elő. Völgyhálózata DDK felé nyitott, így sok a kedvező expozíciójú terület, mélyebb völgyei azonban fagyzugosak és ködösek. Éghajlatát részben befolyásolja a közeli nagyváros sajátos klímája.

A megye kevésbé csapadékos területéhez tartozik, az évi csapadékátlag 620 - 650 mm közötti. A leggyakoribb szélirány az ÉNy-i.   

A térség a Dráva vízgyűjtőjéhez tartozik, Szalántán az 58. sz. út vonala vízválasztó, ettől keletre a kisvizek befogadója a Karasica, nyugatra a Fekete-víz. A térségben több forrás is felszínre tör. A talajvíz mélysége a felszínközelnél 3-4 m-rel fekszik mélyebben. 

Baranya sík területe növényföldrajzilag az Alföld része. A kistáj a Pécsi flórajárásba (Sopianicum) tartozik. Potenciális erdőtársulásai a gyertyános kocsányos tölgyesek, az ezüsthársas gyertyános tölgyesek és a tölgy-kőris-szil ligeterdők. AZ elterjedtebb nyílt társulások között a homoki gyepek említhetők, de a mészkerülő homokpuszta és a mészkedvelő homokpuszta is megfigyelhető.

A mezőgazdasági területhasználat legelterjedtebb kultúrái a búza, az őszi árpa, és a kukorica. 

Faunája a kultúrterületek nagy kiterjedése miatt nem túl gazdag. A művelési területeken végzett agrotechnikai tevékenységek és a kártevők elleni védekezés erősen szelektáló hatású. Sok faj a völgyek gyeptársulásaiban fejlődik vagy búvik meg, vagy telel át, és innen jár a kultúrterületekre táplálékszerzés érdekében.  Jellemző a sáskák, szöcskék, tücskök nagy száma, az imádkozó sáska. Sok bogárfaj él itt, futóbogarak, virágbogarak, lágybogarak és különösen sok ganajbogár. A cincérek közül a kék bogáncscincér (Agapanthia violacea FABR.) emelhető ki, amely hazánkban ritka, de Dél-Baranyában előfordul, valamint a Tychius polylineatus GERM. ormányos bogár.

A virágokon sok a méhfaj, a lepkefajok közül a boglárkalepkék, fehérlepkék, a pókok közül az ugrópókok, karolópókok, kaszáspókok tömeges jelenléte jellemző.

A gyeptársulások jellemző madara a búbos pacsirta (Galeria cristata L.) és a mezei pacsirta (Alauda arvensis L.) Elterjedt, de kevés egyedzsámmal a búbos banka (Upupa epops L.) és a fürj (Coturnix coturnix L.) Nagy egyedszámmal jár a rétekre a vetési varjú (Corvus f. frugilegus L.) kevesebb a szarka (Pica p. pica L.) és a dolmányos varjú (Corvus c. cornix L.). Az ölyvek, héják közül több faj itt találja meg a táplálékát.

Az emlősök közül több pocokfaj, a mezei nyúl, az ürge elég gyakori, a hörcsög már kevésbé. A róka, a borz a ligeterdőkből is a rétekre jár vadászni, ahogyan a szarvas és a vaddisznó is. 

Szalánta táji adottságai  

Szalánta É-D irányban hosszan elnyúló területét két, egymással közel párhuzamos tengely jellemzi. Egyik a Németi-patak, amely a két, csak nemrég egyesült település, Szalánta és Németi természetes, és mai is markánsan meglévő határvonala volt, a másik az 58. sz. közlekedési út. A község keleti és nyugati határát is két kisebb vízfolyás jelöli ki, amelyek területén erednek. 

A morfológiai adottságok és a talajviszonyok egyértelműen meghatározzák a tájhasználatot. A völgyek közötti széles, délies kitettségű dombhátak teszik ki Szalánta területének zömét, ahol meghatározó a szántóföldi növénytermesztés. A 15-40 AK között változó értékű földeket, amelyeket a megyei területrendezési terv jó termőterületnek minősít, a földhasználati zónarendszer továbbra is intenzív mezőgazdasági művelésre irányoz elő.

Az erdőterület minimális, és egy erdőfoltot kivéve a vízfolyások melletti meredekebb völgyekre korlátozódik.  Szőlőművelés nem folyik Szalánta területén.

A gyepterületek a vízfolyásokat kísérik, a mederszegélyek széles mocsarak, amelyek részben spontán erdősültek.

A Németi-patak völgyében a település területén 2 horgásztó létesült, ezek közül a délebbre eső a két településrész között, a belterülethez közvetlenül csatlakozik. 

Külterületi tájfejlesztési javaslat  

A jelenleg uralkodó szántóterületek továbbra is megmaradnak. A termelőszövetkezeti időszakban kialakult nagytáblás művelés megmaradt, bár a tulajdonviszonyok megváltoztak, ezt a művelési rendszer nem tükrözi.  Az egybeszántott területeket nagyon kevés természeti elem nem tagolja. A szántóterületen törekedni kell a természet- és környezetkímélő gazdálkodásra, amely biztosítja a talaj, a vízkészletek, a növény- és állatfajok valamint élőhelyeik védelmét. A  kultúrtáj természeti karaktereinek (erdősávok, fasorok, táblaszegélyek, stb.) erősítése szükséges, ez biztosíthatja az ökológiai funkciók megőrzését. 

A gyepterületek kiterjedése nem jelentős. Területük a vízfolyások melletti, a meredekség miatt szántóként nehezen művelhető földekre korlátozódik. Gazdasági funkciójuk minimális, de táji és természeti értékeik jelentősek. Természetközeli ökoszisztémákként megtartásuk szükséges, ezért a művelési ágat megváltoztatni nem szabad. Mivel a hagyományos legeltetés a kicsi, elaprózott területeken nem biztosítható, a vegetációs időszakban rendszeres kaszálásukról gondoskodni kell. 

Elsősorban a Németi-patak mellett találhatók széles, vizenyős, mocsárként nyilvántartott területek. Mint vizes élőhelyek ex lege természeti területek, gazdag élővilággal. Táji értékük is vitathatatlan, ökológiai folyosóként pedig összeköttetést jelentenek a Villányi-hegység természetvédelmi területéhez. Egyes részein spontán erdősödés indult meg, nehezítve a meder karbantartását. Vonala turisztikai vonzerő is lehet, a gazdag élővilág bemutatása gyalogos és kerékpáros útvonalak kiépítésével képzelhető el, ezek azonban nem veszélyeztethetik az élőhelyeket. 

A településen erdőként nyilvántartott területek zöme spontán erdősödéssel kialakult, meredek vízparti földrészlet, gazdasági jelentősége csekély. Erdősítés távlatban sem javasolt.  

Az 58-as utat karbantartott fasor kíséri, a mezőgazdasági utak melletti fasorok csak néhány helyen maradtak meg, ezek megtartása szükséges.  

Szabályozási javaslat  

A szántóterületek művelési ágának megváltoztatása nem indokolt, igény esetén gyümölcstelepítés javasolható.

A művelés alatt álló területeken történő beruházásokhoz, talajvédelmi, vízvédelmi létesítmények elhelyezéséhez, ültetvények kialakításához a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. értelmében a beruházónak meg kell kérnie az illetékes talajvédelmi hatóság hozzájárulását.

A település belterületi bővítésének igénye esetén szükségessé válhat szántóterületeknek művelésből való kivonása. A kivonást a legszükségesebb mértékre kell korlátozni, és a jelenlegi művelést a tényleges építkezés megkezdéséig fenn kell tartani.  

A gyep (rét, legelő) és mocsár ágban nyilvántartott területek természeti területként védendők, művelési águk nem változtatható meg, rajtuk építmény nem helyezhető el.  A Németi-patak szabályozott medre melletti mocsaras sáv erdősítését nem szabad engedni.

A meglévő erdők megtartandók, művelésük, letermelésük csak az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága előírásai szerint folytatható. A védelmi jellegű, kisebb erdők, erdőfoltok  szintén megtartandók tájképi értékük és a biodiverzitás fenntartása érdekében, területükön építmény nem helyezhető el. 

A tájképi gazdagítás, valamint természet- és környezetvédelmi szempontok miatt az új elkerülő út mellett, a fontosabb mezőgazdasági utak mellett, és a régi mezsgyehatárokon fasorok, cserjesorok telepítése szükséges, a meglévők pedig mindenhol megtartandók. A telepítés őshonos fa- és cserjefajok alkalmazásával, kertészeti terv alapján történjen. 

A település északi részén kisebb horgásztó létesült a Németi-patakon, körülötte rekreációs terület alakul, ennek szabályozása szükséges. 

A mezőgazdasági majorok hosszabb távon megmaradó létesítmények, ahol hiányzik, ott fásított lehatárolásukról, környezetbe illesztésükről gondoskodni kell, ehhez telken belül, a telekhatárok mellett két lombkorona szintes és egy cserjeszintes, 10 m. széles véderdősáv kialakítása javasolt őshonos fajokból. Az ipari létesítmények körül hasonló lehatárolás biztosítandó. 

A temetők közül a németi falurészé belterületen, a szalántai külterületen helyezkedik el, mindkettő rendezett, megfelelően gondozott, lehatárolásuk megoldott. A bővítésük egyelőre nem szükséges.

A temetők fenntartásának, üzemeltetésének rendjét a 145/1999 (X. 1.) Korm. rendelet szabályozza. Előírásai szerint biztosítani kell a védőfásítást. 

Belterületi táj- és zöldterület-fejlesztési javaslat  

A belterületet sajátságosan meghatározza a három önálló településrész (Szalánta, Németi, ill. Eszterág-puszta) eltérő adottsága. Szalánta a forgalmas harkányi út két oldalára fűződik, zöldfelülettel szinte egyáltalán nem rendelkezik. Németi ugyanakkor a tájba illeszkedés mintapéldája, a széles dombhátra települt falu házai egyetlen hatalmas, nyílt gyepfelület köré épültek.  

A domb nyugati lejtőjén, súlyponti helyen mintegy leszúrásként, a környező, tágabb táj meghatározó elemeként is emelkedik az égre a templom karcsú tornya, amely körül egy kisebb zöldfelületi tömb is van. 

Eszterág-puszta önálló uradalmi majorságból alakult településrésszé, a tervezetten épített gazdasági és lakó-épületeket itt is nagy, de tudatosan kialakított zöldfelület választja el egymástól, melynek középpontjában áll a kis templom és a különálló harangláb. Értéket jelent a pusztához vezető út mellett ültetett hársfasor is. 

A településrészeket természetes határvonalak választják el egymástól, különállásuk ezért az igazgatási összevonás után is megmaradt. Szalánta és Németi között a Németi-patak bevágódott völgye éles határt jelent, Eszterág-puszta és Szalánta déli része között is egy mélyülő völgy a határ, amelynek erdős mélyvonalában kis forrásból eredő csermely folyik. 

Szabályozási javaslat 

Arra kell törekedni, hogy a Németi patak völgye ne elválassza, hanem összekösse a két nagyobb településrészt, ezért az összekötő út alatt, ahol egy nagyobb horgásztó létesítése most fejeződött be, olyan zöldfelület kialakítása javasolt, amely közparkként mindkét településrész számára használható. Mivel a terület egy része magántulajdonban van, meg kellene keresni a módját a magánterületű részen a közhasználat legalább korlátozott biztosításának. Az önkormányzati területen egy kisebb tó kialakítását tervezik a kapcsolódó völgy mélyvonalában, körülötte intenzívebb használatú közparkot lehet kialakítani.

Az Eszterág-pusztához vezető út melletti hársfasor védendő érték, megtartása, szakszerű karbantartása szükséges. Kertészeti tervet kell készíteni a kápolna és harangtorony körüli zöldfelület közparkkénti kialakítására, elkészítve a meglévő növényzet felmérését, és meghatározva a megtartandó, illetve létesíthető növényállományt.  

Németiben a központi zöldterületen az elmúlt években nagyarányú fásításba kezdtek. Az összefüggő egykori legelőterületen rengeteg - részben tájidegen - facsemetét ültettek, amelyek alapvetően megváltoztatják a településrész egészének eredeti karakterét. A településszerkezeti védettségre előirányzott falurészen a beépítésekkel egyenrangúan a zöldfelület korábbi megjelenése is védendő, ezért az eredeti állapot - a füves, kaszált területhasználat - visszaállítása szükséges, legfeljebb néhány fa megtartása javasolható, ezeket azonban kertész tervező bevonásával kell kiválasztani.  

A szalántai falurészen nagyobb arányú fejlesztéseket irányoz elő a rendezési terv. Az új lakóterületeken kisebb közparkok kialakítását javasoljuk, ezeken a játszó- és pihenőparkok megépítésére kertészeti tervet kell készíteni.