Szalánta

Szalánta Baranya megyei, a pécsi kistérséghez tartozó község. A megyeszékhelytől mindössze 11 km-re fekszik, a Pécs - Harkány közlekedési út mentén. Több kisebb település körjegyzőségi székhelye. Népessége 1190 fő. Érvényes településrendezési terve nincs.

Szalánta a Mecsek és a Villányi-hegység között helyezkedik el, a Baranyai-dombság kistájon, amely a Dunántúli-dombság nagytáj, a Mecsek és Tolna-Baranyai dombvidék középtáj része.

Geomorfológiailag a terület gyengén kiemelt, általában pannon alapzatú, lösszel vastagon fedett dombvidékként jellemezhető. A dombvidékre uralkodóan nyomja bélyegét egy ÉNy - DK csapású mélyszerkezeti árokrendszer, amelyben később kisebb jelentőségű, de a mai völgyhálózatot alapvetően meghatározó kisebb törések történtek az újpleisztocén végén.

Az általános földtani felépítés alapján a terület felszín közeli rétegeit 0,5-15 m vastagságban pleisztocén korú kőzetlisztváltozatok építik fel, melyek alatt nagyobb vastagságú felsőpannon agyagos, agyagmárgás, homokos képződmények találhatók, míg a vízfolyásmedreket fiatal korú, laza szerkezetű holocén öntésüledékek töltik ki. A kőzetliszt tartalmú rétegek erózióra különösen érzékenyek, a meredek domb- és völgyoldali részeken települve felszínmozgásos jelenségek kialakulására különösen hajlamosak.

Talajára a különböző típusú barna erdőtalajok a jellemzőek, leggyakoribb Raman-féle barna erdőtalaj.

Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, a nyár mérsékelten forró, a tél viszonylag enyhe. Az évi középhőmérséklet 10,0 - 10,5 C O (Pogány) körül alakul. A fagymentes napok száma több mint 200. A sugárzási adottságok kedvezőek, hőigényes növények termesztésére kiválóak. A dombvidék változatos felszíne, a talajfelszín rendkívül változó kitettsége - a reliefenergia - gazdag és változatos mikroklíma térségek kialakulását idézi elő. A megye kevésbé csapadékos területéhez tartozik, az évi csapadékátlag 620 - 650 mm közötti. A leggyakoribb szélirány az ÉNy-i.

A térség a Dráva vízgyűjtőjéhez tartozik, Szalántán az 58. sz. út vonala vízválasztó, ettől keletre a kisvizek befogadója a Karasica, nyugatra a Fekete-víz. A térségben több forrás is felszínre tör. A talajvíz mélysége a felszínközelnél 3-4 m-rel fekszik mélyebben.

Szalánta területe 1708 ha, ebből a belterület 157 ha, 9,2 %. Nyugatról Szilvás és Bosta, délről Turony és Bisse, Keletről Áta és Szökéd, északról Pogány és Kökény szomszédos vele. Alsófokú központ, körjegyzőségi székhely. Pécs külső vonzáskörzetéhez tartozik.

A 135 és 200 méter Bf. közötti szinten elhelyezkedő, dél felé enyhén lejtő terület csaknem egésze intenzíven művelt szántó.

A mai Szalánta két önálló település - Szalánta és Németi község - összevonásából 1977-ben keletkezett. Mindkettő eredete a középkorba nyúlik, írásos emlék Szalántát 1192-ben, Németit 1244-ben említi először. A 14. században önálló plébániája volt mindkét falunak. A 15. században kerültek a pécsi káptalan birtokába.

A magyar lakosság mellé több hullámban települtek be a török elől menekülő délszláv keresztények, a török hódoltság alatt szinte teljesen elnéptelenedett falvakba pedig a felszabadítás után Radonay Mátyás pécsi püspök katolikus, jó földművelő horvátokat telepített be.

A Mária Terézia úrbéri rendelete szerint 1767-ben elkészült - horvát nyelvű - úrbáriumok Szalántán 43 örökös jobbágyot és 7 zsellért, Németiben 27 telkes jobbágyot és 3 zsellért regisztráltak. 1829-ben 402, illetve 234; 1850-ben 586, illetve 307 lakosa volt a két falunak, akik földművelésből éltek, külön említik jelentős káposztatermelésüket. A lakosság túlnyomóan horvát továbbra is, a magyar nyelvet nem is érti.

Az első világháború után a terület szerb megszállás alá került, a szerbek igyekeztek a horvátokat is szerbként kezelni, az annexió indokoltságaként. Az 1922-es miniszterelnökségi felmérésben mindkét falu lakosait megdicsérik a megszállás alatt tanúsított magyar hazához hű viselkedésükért.

1926-ban Szalántán és a hozzá tartozó Eszterág-pusztán 811-en laktak, 803 római katolikus, 8 református, 126 magyar, 9 német és 676 horvát. 132 házat, kocsmát, pásztorházat regisztráltak a körjegyzőségi, körorvosi, csendőrségi és országgyűlési választókerületi székhelyen. Ugyanekkor a csak járhatatlan úton megközelíthető Németiben 382 fő élt, mind római katolikus, 6 magyar, 2 német és 374 horvát nemzetiségű, 83 lakóházban. A helytelen birtokmegosztás miatt a földművelésből élő lakosok csak kevés földön gazdálkodhattak, nagy volt a szegénység, és kevés a gyerek.

A második világháború utáni földreform Baranya megyében a pécsi püspökség eszterági uradalmának felosztásával kezdődött.

A termelőszövetkezet 1952-ben alakult, de a sorozatos törvénysértések miatt fel is oszlott, és csak 1960-ban alakult újra meg. 1961-ben hozták létre a két település földművesei a Hunyadi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet, amely az átlagosnál jobb eredményeivel sokat tett a községek fejlesztésért, és amelynek jogutódja ma is működik.

1970-ben Szalántán 717 fő élt, horvátnak vallotta magát 412, németnek 3 fő. Németi lakossága 305 fő, ebből horvát 253, német 1 fő.

Alapadatok

Szalánta népessége a statisztikai adatok szerint 2002. január 1-én 1170 fő volt, (jelenleg 1190 fő) ezzel a megye nagyobb községei közé tartozik. A lélekszám lassú növekedése észlelhető, ez azonban nem a természetes szaporodásból, hanem a vándorlási különbözetből ered, jellemzően Pécsről beköltözést jelent. A statisztikákban nem regisztrált, de egyre jelentősebb a külföldiek ideiglenes ittlakása.

A lakónépességből a 15 éven aluliak száma 260 fő, a 60 éven felüliek száma 217 fő. Az öregségi hányados (15 éven aluliak/60 éven felüliek) nagyobb, mint 1, a település fiatalodó tendenciát mutat!

388 lakásának mindegyike rendelkezik elektromos energia-ellátással, a közüzemi vízellátásba 377, a vezetékes földgázhálózatra 159 csatlakozik. A lakosok 288 személygépkocsival és 279 távbeszélő fővonallal rendelkeznek.

Szalánta alapfokon önellátó település. Körjegyzőségi székhely, a körjegyzőség a Polgármesteri Hivatal épületében működik.

Az egészségügy ellátás alapfokon a településen belül megoldott, a háziorvosi, a házi gyermekorvosi és a fogorvosi ellátás helyben biztosított, és fiókgyógyszertár is működik. A szakorvosi és kórházi ellátás Pécsett vehető igénybe. Bölcsőde nincs.

Az alapfokú oktatási ellátás szintén helyben történik, óvoda és általános iskola működik Szalántán körzeti jelleggel. Az óvoda névleges befogadóképessége 50 fő, a 2001. évi gyermeklétszám 57 fő volt. A 10 osztálytermes általános iskolában 2001-ben 206 fő tanult, közülük 61 gyermek részesült napközis ellátásban. A még ma is túlnyomóan horvát származásúak lakta községben természetesen nemzetiségi nyelvoktatás is folyik. (Az iskola a körjegyzőség területéről fogadja a tanulókat.) Közép- és felsőfokú oktatási létesítmény helyben nincsen.

A lakosság szinte teljes egésze római katolikus vallású, a horvátokra jellemző aktív hitélettel.

Kulturális létesítményként a Művelődési Ház üzemel, önkormányzati fenntartással. Hozzá tartozik a Zrínyi utcai (Németi) művelődési ház is. Könyvtára 7000 kötetes. A Művelődési Ház a székhelye a Marica Kulturális Egyesületnek, amely a horvát hagyományok őrzője, az Idősek Klubjának, a délszláv zenei szakkörnek, ifjúsági diákszínpadnak, stb.

Szalánta gazdasági szerepköre szerint mezőgazdasági jellegű település. A jó minőségű, 25-30 AK értékű földeken elsősorban szántóföldi termelés folyik ma is, nagyüzemi módszerekkel.

A 82 bejegyzett vállalkozás közül 11 korlátolt felelősségű társaság, 2 szövetkezet, 17 betéti társaság és 49 egyéni vállalkozás. A legjelentősebb gazdálkodó szervezet még ma is a Szalánta RT. (Hunyadi Szövetkezet), bár szerepe és foglalkoztatottainak létszáma töredéke az 1990 előttinek. Belőle és tőle függetlenül is több, kisebb mezőgazdasági vállalkozás alakult a kárpótlásként, vagy részarányként kiosztott földeken, illetve az állattartás területén. A korábban jelentős nagyüzemi állattartás azonban visszaszorult, a baromfitelep megszűnt, a sertéstelep ma is viszonylag jól prosperál.

Ipari jellegű tevékenységet folytató vállalkozás kevés van, és foglalkoztatottaik létszáma sem jelentős.

A vállalkozások döntő része folytat kereskedelmi tevékenységet, jelentőségük egyre nagyobb. Szálloda, kereskedelmi szálláshely nincs még a településen. 2 vendéglátóhelye, 11 kiskereskedelmi üzlete van, ezekből 4 élelmiszer jellegű.

Településszerkezeti szempontból a területet két fő tengely határozza meg, mindkettő észak-dél irányú. A Németi-patak és kimélyített völgye, melyben mesterséges tavak sorakoznak, a két régi településrész között jelent természetes határvonalat, a Pécs-Harkány országút a szalántai településrészt vágja ketté a településterület nyugati harmadában.

A két település önálló arculata megmaradt, bár nagyon közel fekszenek egymáshoz, összeépülésüket a Németi-patak völgye megakadályozta.

A szalántai falurész belterületének szerkezete eredetileg egyutcás útifalu, de ez az egy utca nem az akkor még nem is létező mai országút, hanem a mellette lévő kis völgyet kísérő, szabálytalan, változó szélességű mai Barátság utca volt.

A Pécs-Harkány országút megépülése után, a XIX. sz. közepétől alakultak ki a Hunyadi utca szabályosabb szalagtelkei, ekkor vált kétutcássá Szalánta. A falu terjeszkedése során északi és déli irányban folyamatosan növekedett, a legutóbbi telekalakítások már a Németi felé vezető út mentén történtek. Az 1945 utáni lakótelkek a hagyományosnál természetesen jóval kisebbek, gazdálkodásra már nem alkalmasak. Pécs közelsége miatt az elmúlt években megindult egy erőteljes telekaprózódás is, a nagyméretű telkekből igyekeznek minél több kisebb lakótelket leválasztani.

A németi falurész sajátos, az ormánsági településekre jellemző, ősibb szerkezetet őriz. A falu közepén hatalmas, teljes hosszon végignyúló nyílt, füves legelő terült el, e körül sorakozik minden telek. A lakótelkek legtöbbje itt is K-Ny irányú, hosszú, keskeny szalagtelek. Az enyhe nyugati lejtőn elhelyezkedő két házsor megkapó szépsége leginkább a szalántai Bükkös rész felől tárul fel.

Németihez tartozóan, de annak Szalánta felőli részén áll a katolikus templom - mely műemléki védettséget élvez - a temetőkerttel övezve. Az egykori szalántai templom helyét csak dűlőnév őrzi, a külön temető viszont megmaradt a falu északi végén.

Eszterág-puszta mintaszerű püspöki majorság volt 1945-ig, komoly gazdasági épületekkel és rendezett cselédházakkal. Központjában áll a 19-20. század fordulóján épített kápolna és harangláb.

Egy majorság található még a település külterületén, a Hunyadi Tsz. állattartó telepe, és egy kisebb telephely, a Kutató Állomásé.

Szalánta távlatban is inkább mezőgazdasági jellegű település marad, de a közeli pogányi repülőtérre alapozva el szeretné érni ipari - elsősorban feldolgozó- és kézműipari jellegű - létesítmények megtelepedését.

Nagy távlatban 2000 fős lakosságnak kíván egészséges környezetben kiváló lakhatási körülményeket biztosítani falusias-kisvárosias lakóterületein, teljes körű alapfokú ellátást nyújtva.

Települési értékeit, hagyományos megjelenését megőrizve a két településrész közötti kapcsolatot erősíteni, Eszterág-puszta leszakadását megszüntetni szeretné.

Szükségesnek tartja az 58. sz. út elkerülő szakaszának mielőbbi megépítését, addig pedig a forgalom csillapítását.

Növelni kívánja a közparkok, zöldfelületek területét, elsősorban a Németi-patak völgyében.

A külterületen a legnagyobb településszerkezeti változást az 58. sz. Pécs-Harkány út elkerülő szakasza jelenti. Nyomvonalára két változatban készült tanulmányterv (Tetthely Kft.-2001), a település számára kedvezőbb megoldás a "B" jelű, a bostai völgyben vezetett változat, mivel a másik a belterülethez túl közel vezetne, meggátolva a távlati fejlesztéseket.

A történetileg kialakult külterületi úthálózat nem változik, csak azokon a helyeken szükséges új utak kialakítása, ahol a belterületi bővítés miatt változnak a megközelítési lehetőségek.

A község északi részén, az 58. sz. út mindkét oldalán gazdasági funkciók elhelyezésére szolgáló beépítésre szánt ipari terület alakítható ki a mezőgazdasági területek művelésből kivonásával a meglévő ipari létesítmény folytatásaként.

A Németi-patakon az ún. Papszt-tanyánál kialakított horgásztó mellett rekreációs és üdülő funkciók elhelyezésére üdülőházas területként, beépítésre szánt terület alakítható ki.

A terv nagyobb területek belterületbe vonásával számol. A jelenlegi 157 ha mellett Eszterág-puszta (mezőgazdasági művelésből kivett) 15,3 ha-os területe mellett kb. 35 ha mezőgazdasági művelés alatt álló terület szánt - természetesen ütemezetten - beépítésre. További mintegy 10 ha olyan terület is belterületbe kerülhet, amely a mai két különálló belterület (a volt Szalánta és Németi községek) egyesítését teszi lehetővé, de beépítésre nem szánt, zöldfelületi- közparki funkcióval.

I. ütem: A Barátság utca és a horgásztó közötti domboldal kertvárosias lakóterület céljára

(2,4 ha belterületbe vonandó, valamint belterületi ingatlanok megosztásával kialakítható magántulajdonú terület),

II. ütem: A Barátság utca meghosszabbításával az Eszterág-pusztai útig falusias lakóterület céljára

A Barátság utca keleti oldalának teleksora mögött kialakítandó új lakóutca mentén kertvárosias lakóterület céljára

(5,0 ha belterületbe vonandó, valamint belterületi ingatlanok megosztásával kialakítható magántulajdonú terület)

III. ütem: A Hunyadi út nyugati teleksora mögött kialakítandó új lakóutca mentén falusias lakóterület céljára

A jelenlegi intézményterületek a szükséges ellátásokat az I. ütemű lakóterületi fejlesztés után is biztosítani tudják. A későbbi ütemek megvalósítása után intézmények, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények elhelyezésére várható igény. Ezek egy részét lakóterületen belül is el lehet helyezni, de a lakóterületen el nem helyezhető létesítmények céljára külön terület kialakítása is szükséges, amelyek a település déli, lakóterületekhez kapcsolódó központi fekvésű részein helyezkednek el.

• Sportolási célú funkciók céljára a jelenlegi sportpálya és az iskola közötti terület

• Rekreációs és sportfunkciók céljára a két településrész közötti horgásztó és környezete

A Németi-patak Barátság utcától kezdődő mellékága menti területen dísztó és körülötte közpark kialakítására szolgáló terület

A település területének beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeit a V-1 jelű településszerkezeti tervlap ábrázolja.

A meglévő lakóterületek telekalakulat és beépítettség szempontjából három típusba sorolhatók:

• 1945 előtt kialakult, zömmel nagyméretű, gazdálkodásra is alkalmas, hosszú, keskeny szalagtelkek, oldalhatáron álló beépítéssel, azonos oldalhatáron álló gazdasági épületekkel;

• 1945 után kialakított, kisebb méretű (2000 m 2 alatti) telkek, oldalhatáron álló beépítéssel, azonos oldalhatáron álló gazdasági épületekkel;

• szabadonálló beépítésű többlakásos épületek területe (volt cselédházak)

A meglévő lakóterületek az OTÉK szerinti falusias lakóterületbe soroltak. A lakóterületen belül, azok előírási szabályai szerint elhelyezhetők az alapfokú ellátás intézményei is.

A lakóterületek bővítésére, beépíthető telek vásárlására jelentős igény van. Az önkormányzat nem rendelkezik értékesíthető lakótelkekkel, ezért - figyelemmel a fejlesztési koncepcióban megfogalmazott távlati célokra - új lakóterületek kialakítására szükség van. Az ütemezhető bővítés elsőként az önkormányzati tulajdonú, és a könnyen közművesíthető területekre terjed ki, de lehetőséget biztosít távlati nagyobb igények teljesítésére is.

A tervezett lakóterületek nagy része falusias lakóterületbe, egy része azonban kisvárosias lakóterületbe sorolt, elsősorban a Pécsről kitelepülni szándékozó, állattartással foglalkozni nem kívánó igénylőkre számítva.

• Barátság utca, Németi utca és a horgásztó közötti területen ? 19-20 telek

• Barátság utca keleti teleksora mögötti új út és a Németi-patak közötti területen ? 20-25 telek

A telkek nagyméretűek, a beépítések oldalhatáron, vagy szabadon állóak, különálló gazdasági épület nem megengedett. Elhelyezhető 40-45 lakóépület.

Falusias lakóterületi fejlesztések

• Zrínyi utca és a horgásztó közötti telkek megosztásával ? 10-12 telek

• Barátság utca keleti teleksorának megosztásával kialakítható ? 14 telek

• Hunyadi úttól nyugatra nyitható új utca melletti területen ? 55-60 telek

• Hunyadi utca nyugati teleksorának megosztásával kialakítható ? 40 telek

Az új beépítések javasolt módja a meglévőkhöz igazodóan oldalhatáron álló, földszintes, alacsony intenzitású. Elhelyezhető 200-220 lakóépület. (A lakóterületeken belül, azok előírási szabályai szerint elhelyezhetők az alapfokú ellátás intézményei is.)

A Hunyadi utca és a Németi út kereszteződésében lévő terület sorolt ebbe a területfelhasználási kategóriába.

• A Barátság utca meghosszabbításában kialakítható új lakóterület centrumában ? kb. 0,9 ha

A régi Papszt-tanya helyén a horgásztó mellett, rekreációs és üdülési célú terület kialakítása kezdődött.

A település jelenlegi, az OTÉK szerinti kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek a benzinkút, és Eszterág-puszta területén a volt majorság épületeiben kialakított telephelyek.

A kialakult területeken a meglévő funkciók megtarthatók, fejlesztések akkor engedélyezhetők, ha a meglévő és tervezett lakófunkciókra zavaró hatást nem jelentenek.

A területeken a lakókörnyezettel konfliktust nem okozó, munkahelyteremtő létesítmények helyezhetők el.

A jelenlegi OTÉK szerinti ipari gazdasági területen belül az egyéb ipari területbe tartozik a VOLVO telep, az Eszterág-pusztai baromfitelep, és a jelentős mértékű zavaró hatású területbe a Gagarin-telep.

• A pogányi repülőtérhez csaknem közvetlenül kapcsolódó külterületi ipari park ? kb. 33 ha

Az övezetbe azok a - nagyrészt kialakult - területek tartoznak, ahol a község intézményeinek épületei, illetve területei vannak. A területek nagy távlatban megtartandók, esetenként bővítendők.

• A templom és a plébánia telke - 1,5 ha, műemléki védelem alatt álló, illetve védettségre javasolt terület

• Kutató Állomás külterületi, beépítésre szánt területe - 1,5 ha-ra bővíthető terület

• Temető - Németiben 0,7 ha, Szalántán 1,0 ha bővítést nem igénylő terület

• Sportpálya - a jelenlegi 2,2 ha nagy távlatban az iskola mellett 0,9 ha-al bővülhet

• Rekreációs terület - 5,0 ha intenzív zöldfelülettel rendelkező, közparkhoz csatlakozó terület

Út	Kategória		Közlekedési terület szélessége
	jelenleg	távlatban
58. sz. út jelenlegi nyomvonala 58. sz. út tervezett nyomvonala	külterületi II. rendű főút (K.IV.B.)	külterületi mellékút bekötőút (K.VI.B.) külterületi II. rendű főút (K.IV.B.)	meglévő (18-22 m) 22 m
5828.sz. Szalánta - Görcsöny összekötő út	külterületi mellékút, összekötő út (K.V.B.)	külterületi mellékút, összekötő út (K.V.B.)	meglévő (14- 18 m)
57111. sz. németi bekötőút	külterületi mellékút bekötőút (K.VI.B.)	belterületi mellékút gyűjtőút (B.V.c.B.)	meglévő (20-22 m)
mezőgazdasági utak	külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.C)	külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.C)	8,5 m
Hunyadi u. (jelenleg 58. sz. út) Zrínyi M. u.	belterületi II. rendű főút (B.IV.b.B.) belterületi gyűjtőút (B.V.c.B.)	belterületi mellékút gyűjtőút (B.V.c.B.) belterületi gyűjtőút (B.V.c.B.)	meglévő (16-24 m) meglévő (12-20 m)
Új lakó és kiszolgáló utak Meglévő kiszolgáló utak	(B.VI.d.D.)	(B.VI.d.D.) (B.VI.d.D.)	12-16 m 6-20 m
Kerékpárút		(K.IX.)	6-20 m

Kiemelten értékes Németi központi közparkja. Karbantartására, részleges rekonstrukciójára kertészeti terv készítendő.

• A Barátság utca és a Németi-patak közötti mélyfekvésű területen közpark dísztóval - 2,0 ha

A kialakult tájhasználat távlatban is megmarad. A külterület jelenleg és távlatban is legnagyobb része intenzív művelésre alkalmas szántóterület. A nagy összefüggő földterületek pusztaságát - a szélerózió csökkentése miatt is - a dűlőutak mentén fasorok létesítésével enyhíteni kell.

A településen nagyon kevés az erdőterület, ezért a meglévő erdők nem szüntethetők meg. Az értékes szántóföldi területeken újabb, gazdasági célú erdősítés nem várható.

Véderdő kategóriába tartoznak a vízfolyások melletti, elsősorban tájképi elemként fontos, de ökológiai folyosóként is szolgáló erdősávok.

A vízvédelmi területbe tartoznak a Németi-patak, és a többi kisebb vízfolyás a medrüket kísérő 6-6 méteres sávval, valamint a vízjogi engedéllyel rendelkező horgásztavak.

Vízvédelmi sávként kell kezelni a belterületi, lehatárolt, vagy önálló telekként le nem határolt vízelvezető árkok terven jelölt területeit is.

• Régészeti érdekű terület (talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó terület):

• Településszerkezeti védelem alá helyezendő Németi falurész terven jelölt területe.

• A helyi védelemre javasolt épületek, építmények védelmének módjáról a terv alátámasztó munkarészeként készült hatástanulmány alapján a helyi értékvédelmi rendelet rendelkezik.

Természetvédelem alá tartozó terület nincs. Táji és természeti értéket jelentenek a vízfolyások melletti cserje- és erdősávok, melyek megőrzendők. A terven jelölt útmenti fasorok szintén megtartandók, pótlásukról, karbantartásukról gondoskodni kell.

6.3 Felszíni és felszín alatti vizek, sérülékeny vízbázisok védelme

A település ivóvízellátása a regionális vízhálózatról történik, sérülékeny vízbázis így nincs.

Szalánta területe a 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet besorolási elve szerint a felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme szempontjából "C" érzékenységi besorolású.

Szalánta területe a 49/2001. (IV.3.) Kormányrendelet szerint nem nitrátérzékeny.

Szalánta térségében gyorsforgalmi út és országos I. rendű főút nincs. Szalántán keresztül halad az 58. sz. Pécs - Drávaszabolcs országos II. rendű főút, amelyen a megyeszékhely Pécs és a Drávaszabolcsi határátkelőhely Horvátország irányába jól megközelíthetők. A megye közelben lévő többi városa közül Harkány szintén az 58. sz. úton, míg Siklós és Villány az 58. sz. út igénybevétele után az 5701. sz. Szederkény-Villány-Harkány összekötő úton érhető el.

A Szalántához legközelebbi vasútvonal Harkányon halad keresztül, ez a Villány-Harkány-Sellye-Középrigóc vasúti mellékvonal. A ~12 km messzire lévő vasútvonalnak Szalánta számára nincs jelentősége.

Összességében Szalánta regionális közlekedési kapcsolatai jónak mondhatók.

Szalánta és a szomszédos települések közúti kapcsolatai az 58. sz. úton és a hozzá csatlakozó összekötő és bekötő utakon megoldottak. Garé az 5815. sz. összekötő úton, Bisse az 57111. sz. bekötőúton elérhető. A Szalántához tartozó Németi településrészre az 57109. sz. bekötőút vezet. Külterületi szakaszának kategóriája külterületi mellékút, bekötőút (K.VI.B.). Kivételt jelent a Szalántától keletre található Áta és Szőkéd település, amelyek csak hatalmas kerülővel közelíthetők meg.

A település belső úthálózatának gerincét az 58. sz. országos II. rendű főut átkelési szakasza adja. A Hunyadi János utca kategóriája belterületi II. rendű főút (B.IV.b.B.). Az útburkolat ~6,0 m széles. Mellette mindkét oldalon vízelvezető árok és járda van, ami helyenként az egyik oldalon hiányzik. A közlekedési terület szélessége 16-18 m, a déli kivezető szakaszon 24 m. A település központjában csatlakozik az 58. sz. úthoz a Németi településrészbe átvezető 57109. sz. bekötőút, amelynek kategóriája Szalántán és Németin egyaránt belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C). A szalántai részen a burkolat szélesség 5,5-6,0 m, a közlekedési terület szélessége 12,0-14,0 m. Ugyanez Németiben 4-6,0 m illetve 14-20 m.

A település többi útja lakó, kiszolgáló út (B.VI.d.C.). A lakóutcák burkolatának szélessége általában 3-4 m közötti. A vízelvezetés többnyire nyílt árkos, de helyenként az árok és a járda is hiányzik. A területszélesség 8-14 m között változik.

A térség útjainak forgalomnagysága az 1998 évi forgalomszámlálási adatok alapján:

Az 5828. sz. Szalánta - Görcsöny összekötő út, a Bissei 57111. sz. bekötőút és a Németi 57109. sz. bekötőút forgalmára nincs adat, becslés alapján az előbbi kettő ~500 E/nap, az utóbbi ~300 E/nap lehet.

A települést a Pécs - Harkány - Siklós autóbusz járatok érintik, amelyek az 58. sz. úton (Hunyadi utcán) haladnak végig. A közel 2 km hosszú átkelési szakasz mentén több helyen is található autóbusz megálló pár. Németiben autóbusz forduló üzemel. A megállóktól illetve a fordulótól 500 méteren belül a települések majdnem egész területéről elérhetők.

A települések területén a parkolás általában megoldott, de Szalánta település központjában található intézmények ügyfélforgalma az 58. sz. út padkáján és a burkolat szélén parkol, többnyire szabálytalanul.

Tervezett fejlesztés

A külterületen a megyei közlekedésfejlesztési tervben szerepel az 58. sz. út elkerülő szakaszának megépítése. Az elkerülő út változatai közül a költségigényesebb, de a település szerkezetéhez jobban igazodó és környezetvédelmi szempontból lényegesen kedvezőbb "B" változatot támogatjuk, a szerkezeti tervlapon ez szerepel.

A belterület bővítése miatt a szerkezeti terven jelölt új mezőgazdasági utak kialakítása szükséges.

Az északi iparterületen a telkek feltárása csak új szervízútról történhet.

A belterületen a tervezett lakóterületi bővítésekhez új kiszolgáló utakat kell építeni 12-16 m szabályozási szélességgel.

A gépjárművek elhelyezésére az OTÉK szerinti parkolóhelyeket saját telken belül kell megépíteni.

Vízellátás

A település vízellátása a Pécs-Harkány NA 300 mm-es ellátó vezetékről biztosított. A községi hálózatot egy 50 m 3 -es acélszerkezetű víztorony látja el gravitációs úton. A tervezett fejlesztéseket a hálózat bővítésével el lehet látni, új tároló csak az iparterület részére szükséges.

Kommunális szennyvízcsatorna jelenleg nem üzemel. A szennyvizeket egyedi gyűjtőkbe, vagy szikkasztókba vezetik, majd szippantó kocsikkal szállítják a kijelölt gyűjtőhelyekre. A szennyvízcsatorna-hálózat terveivel rendelkezik a település, Pogánnyal közösen a pécsi szennyvízcsatorna-hálózathoz csatlakozás tervezett.

A községben gyökérzónás szennyvíztisztás céljára alkalmas terület is van, ennek alkalmasságáról azonban további vizsgálatokkal kell meggyőződni.

A keletkező csapadékvizeket nyílt árkos rendszerrel vezetik a befogadó Németi-patakba. A tervezett lakóterületek csapadékvizeit a közutak vízelvezetésével együtt szintén nyílt árkos rendszerrel kell megoldani. Különös gondossággal kell biztosítani a felszínmozgás veszélyes területek csapadékvíz-elvezetését.

A község teljes területén biztosított a villamos energia-ellátás. Új transzformátor-állomások a tervezett fejlesztésekhez szükség szerint létesítendők.

Gázellátás

A vezetékes földgáz-ellátás kiépített, a tervezett fejlesztések a hálózat bővítésével elláthatók.

Szalántán a MATÁV hálózat föld feletti hálózattal épült ki. Átfogó rekonstrukció nem tervezett.